Oroszlán A Kígyók Között, Avagy Létezik-e Kedves Mardekáros?

XXI. Tudatos kibaszás

Másnap a kandalló előtti kicsi szőnyegen keltem fel, mint a mosott szar. A fejem leakart szakadni a helyéről, a végtagjaimat elaludtam és alig láttam a szememtől valamit. Szerencsére édesanyám hozott házi kávét, viszont nem túl sokat, ezért még így is támolyogva tértünk haza Egyiptomba. Ráadásul engem Sebastian cipelt haza menyasszony pózban, mert full zsibbadt az összes végtagom.

2 nap múlva viszont sajnos vissza kellett menni a Roxfortba, mert vége a téli szünetnek. Olyan merevek voltak az izmaim, hogy rendesen izomlázam volt. Rettenetesen nehéz volt a közlekedés.

- Ti semmit sem tanultatok?! -háborodok fel a Malfoy ikrek botrányos SVK házi dolgozatát olvasgatva- Ezt nem hiszem el... -fogom a fejemet.

Kezemet kinyújtva kértem el sorban mindenki házi dolgozatát, kivéve a Hugrabugosoknak, mert ott Katy tud segíteni. A hülyéknek átfutottam a dolgozatát. Hát mit ne mondjak...
Csak Pansynak volt viszonylag összeszedett, de a többiek...

- Jól van, Pansy. Téged őszintén megdicsérlek! Gratulálok. -fordulok felé félig őszinte nyugodtsággal, majd az áldozatok felé pillantok- De ti kurvára kihoztatok a sodromból! -figyelmeztetem őket, lehunyom a szemeimet és mély lélegzetet veszek.

- Annabelle légyszi jöjj elő... Kérlek szépen rángasd el az ikreket, meg a többieket a könyvtárba. Könyörgök legyél kíméletes. Előre is köszi! -mormoltam az orrom alatt, hogy csak én halljam.

- Mit mondtál? -kérdezi flegmán Draco, közben már elkezdett terjedni a karomon a fehérség. Nem válaszoltam, csak megvártam Annabellet.

- Szent Merlin, Andi! Elkezdtél kifehéredni! -ordítja Beth, közben elkezdte rázni a testemet, mint egy krumplis zsákot.

- Most már nem tudjátok magatokat menteni! Nagyon felkúrtatok agyilag! El fogtok menni a könyvtárba és... -magyarázok, majd megszakadt az adás. Annabelle jelen van.

- Azt a kurva... -vágja közbe Pansy.

- Most mivan? Andit megszállta egy démon? -türelmetlenkedik Draco, miközben mindenki mereven bámul az arcomba.

- Majdnem, de csak majdnem... -szólal meg Annabelle érces női hangja. Erre mindenki hátrébb ugrott- Úgy van, úgy van! Igen is van okotok tőlem félni. -mosolyog fogvillantósan.

- Andi, jól vagy? Minden rendben? Fehér lettél és nincs pupillád! -aggódik Pansy.

- Hát hogyne lenne jól! Viszont én már nem ugyanaz vagyok...

- Annabelle, igaz? Hallottam egy ilyen nevet Andi suttogásában. -teszi hozzá Beth.

- Igen! Micsoda figyelemre méltó hallásod van! Elisabeth, Draco, Pansy, Milicent, Gregory és Vincent. Igaz? -kérdez vissza ugyanolyan stílusban, mint Beth, közben egyesével az adott személyekre mutogatott. A többiek csak bólintottak.

- Nahát... Gyertek csak ide, bazmeg! -morogja dühösen, majd még mielőtt hármat pislognának, fülön ragadta a 2 Malfoyt és elkezdte húzni a klubhelyiség ajtaja felé.

- Ne, ne, ne Annabelle! Ez nagyon rossz! -virnyíkol Beth.

- A kurva szádat Andi! Mit képzelsz magadról? -ordít a tejfelfejű.

- Pofád lapos, különben kapsz egy ingyen füllyukasztást! -köpi a szavakat Annabelle- Pansy! Benned van minden reményem! Hozd már a maradék hármat utánunk! -szól vissza a válla felett.

Annabelle szó szerint végigvonszolta az ikreket a lépcsőkön az 5. emeletig, ahol szerencsére nem futottunk össze sok emberrel, főleg nem Pitonnal. Merlinnek hála...