/Taehyung szemszög/
-Dae, ez az ügy a miénk lehet ha most beszélünk a főnökkel.-Toltam feljebb fekete keretes szemüvegem egy pillanatra, ahogy álltamban kotorásztam az előttem lévő asztalon, szétszórva mindent magam körül.-Csak kéne az a papír.-Néztem az előttem állóra.
A kamerák és a fények kellően megvilágították arcunk, annyira hogy azok, akik majd a filmet nézik, azt gondolják hogy hajnalok hajnalán játszódik éppen az idő. A stáb emberei pókerarccal nézték minden rezzenésünk, a kamerák követtek minket, úgy érződhetett hogy ezernyi szem néz ránk, mégis abban a pillanatban úgy éreztem csak én és Jimin létezünk.
-Hyung -sóhajtott lemondóan.- A fiók. A fiókba tette -rázta a fejét orrnyergét masszírozva, mindeközben könyökét tartotta másik kezével.- Maga menthetetlen..
Ragyogóan kuncogtam fel enyhén homlokon billentve magam ahogy Daehyun elé rohantam.
-Mit is tennék nélküled.-Paskoltam meg fejét, bár azonnal el is fordultam ahogy fejbe vágott a felismerés.-Tényleg, kell a papír.-Lépkedtem a fiók elé, kusza tincseim közé túrtva, hitelesebbé téve a "fáradtságot" mely napok óta kínozta a karaktert kialvatlansága miatt.
-Csak tegye a dolgát -fújta fel arcát durcásan a partnerem, majd az asztalra támaszkodva a másik felébe hajolt, és előkapart egy tollat a ceruzatartóból.- A toll -nyomta a kezembe.- Majd én megkeresem. Pihenjen.
-Hagyd csak, nem szükséges.-Legyintés kíséretében egyenesedtem fel és néztem az előttem alló szemeibe mielőtt a mosolygós csillogás megszűnt volna lélektükreimben.
-Csapó!-Hangzott fel Namjoon mélyen csengő hangja.
A sminkesek kocogtak lassú tempóba hozzánk, azonnal rendezve a kinézetünk melyet a forgatás alatt kissé megváltoztattunk a különböző tettek miatt.
-Nagyon jó. Nagyon jó.-Tapsolt párat elismerése jeléül a rendező.-Pihenjetek, mára ennyi volt.
-Köszönjük -hajolt meg a párom egy ragyogó mosollyal. Válla feszült volt, sőt, ő maga is. A játékán nem látszott meg, viszont ahogy vége lett, úgy egyből.
Én is meghajoltam egy apró mosollyal ajkaimon.
-Taehyung, gyere egy percre.-Intett Hoseok eltartva telefonját füle mellől.
-Nem biztos hogy hamar elszabadulok, így ha nem tudnék elköszönni, akkor jó gyakorlást, nehogy megerőltesd magad.-Fordultam Jimin felé sietősen.
-Még van beszédem az itt lévőkkel, de most ebédszünet, szóval -bólintott mosolyogva.- Jó munkát és szórakozást nektek is. Te is pihenj Hyung -kilazította a barna zakót, amit viselt, majd felkapta a fekete táskáját és el is viharzott.
-Igen?-Léptem végül oda a manageremhez, levéve szemüvegem.
-A jótékonysági est amiről a minap beszéltünk, a most hétvégén lesz.
-Nagyszerű.-Mosolyogtam harsányan bólintva.
-Természetesen azt mondtam jelen leszünk, tervezel valaki magaddal hozni?-Bal tenyerébe temette a mobilja felső felét, innen is tudtam hogy éppen vonalban van.
-Nem, nem hiszem.-Paskoltam meg felém eső vállát.-Folytasd csak, ha van valami akkor kicsit később megtalálsz.
-Rendben, akkor ha nem haragszol.-Ezzel elfordult tőlem és azonnal beszélni is kezdett a vonal túlsó felén lévő személlyel.
Sóhajtva simítottam tarkómra ahogy körbenéztem a kamerások között. Amint megláttam Namjoont, és eszembe jutott hogy vége a forgatásnak, arcon csapott a felismerés, miszerint elfelejtettük megkérdezni Jiminnel a csók jelenettel kapcsolatos dolgokat.
VOUS LISEZ
-A színfalak mögött ~ 𝙑𝙈𝙞𝙣 𝙁𝙁𝘾-
FanfictionKét fiatal férfi. Mindketten elismert emberek, olyanok, akik ezreket tesznek boldoggá. Sok a közös bennük, mégis van valami, ami miatt annyira különböznek egymástól. Kettejük közös múltja valahogy új vízre sodorta őket, azonban a bonyodalmak, a tör...