Golgota

6 Fejezet - Deadpool

Hardy

Egész nap kóvályogtam, a fejem szét akart szakadni, marcangolt a bűntudat és a legjobb barátom sem mertem felhívni, hogy tanácsot kérjek. Soha nem fordult még elő velem, hogy ne boldoguljak egy csajjal, vagy hogy ennyire megkavarjam a szart magam körül, de minden perccel egyre inkább azt éreztem, hogy ez a csaj lesz a végzetem.

Zoe teljesen más volt, mint az eddigi lányok, akikkel dolgom volt. Áradt belőle valami egészen megfoghatatlan báj, az egész lényét körbe lengte. Nem találtam jobb szót rá, hiába kerestem. Két napja ismertem csupán, mégis úgy éreztem, ismerem őt, vagy inkább ismernem kell őt. Sok sztorit hallottam róla Olivertől, de sosem éreztem kereknek a nagy egészet. Ez a lány vagy nagyon félrevezette a bátyját, vagy az ideérkezésekor történt valami, mert az ódákban, amiket Oliver zengett róla egy visszafogott, csöndes és visszahúzódó kis csitri szerepelt, aki nem jár sehova, nincsenek barátnői, viszont tehetségesen rajzol. A képeken mindig valami nagyon bő pulcsiban volt, eltakarva magát, szinte sosem mosolygott. Volt egy-két családi fotó, amit láttam Olivernél a nappali falán, valahogy a szülők sem tűntek olyan élőnek, de Oliver nem igazán beszélt róluk. Azt tudtam, hogy a húgát szinte isteníti és sokáig arra gyanakodtam talán még szerelmes is a kistestvérébe.

De be kellett látnom, hogy nem Oliver, hanem én kezdtem egészen más jellegű érzéseket táplálni Zoe iránt. Nem tudtam mi mással magyarázhattam volna, hogy zsinórban két este, két dögös csaj sem tudott életre kelteni, holott minden más esetben még repetát is kaphattak volna. Tudtam, hogy ha ennek híre megy a kampuszon, pletyka tárgya leszek, ami zavart is volna egészen két nappal ezelőttig. De most? Most csak az érdekelt, hogyan tudnám elfelejteni ezt a kis mimózát, aki inkább volt harcos amazon, mint törékeny virágszál.

A sötét szobámban tespedve kínoztam magam mindenféle sötét gondolattal, például, hogy Oliver élve kibelez, vagy elgázol a saját autómmal, esetleg a gitárom húrjaival fojt meg, csak hogy ne Zoe-ra gondojak. Néhány pillanatra még Amanda is eszembe jutott, az első és nagyjából egyetlen barátnőm.

A gimi utolsó évében akadtam rá, és bár előtte is volt már csajom, Amandát tekintettem az első barátnőmnek. Hazavittem anyámnak is bemutatni, virágot vettem neki, moziba jártunk, étterembe. És keféltünk éjjel-nappal. Azt mondta, én voltam neki az első, még el is hittem, mert elég nehezen kaptam meg, de aztán nagyon gyorsan belejött a dolgokba. Nem volt olyan hely, ahol ne csináltuk volna. A suliban a női öltözőben, a kocsimban, kis sikátorokban, otthon a konyhánkban, náluk a lépcsőn... Persze az ágyainkat sem kíméltük. Aztán egyszer csak pofán vágott a hírrel, hogy tripperes. Már majdnem egy éve együtt voltunk, tőlem nem kaphatta el, amúgy is mindig használtam gumit, szóval a tripperrel együtt világossá vált számomra, hogy nem csak én jutottam be a bugyijába. Egy ideig magyarázkodott, hogy a suliban a koszos vécéülőke miatt, aztán rám akarta kenni, hogy biztos én adtam át neki, mert én előtte már voltam más lányokkal is. Két napig veszekedtünk, mire bevallotta, hogy egész idő alatt félrekefélt és fogalma sincs, kitől kaphatta el. Persze rövid időn belül kiderült, amikor a legjobb haverom megkért, hogy kísérjem el dokihoz, mert valami gáz van. Nem kellett sokat kirakóznom, hogy összeálljon a kép. Egyszerre veszítettem el a legjobb haverom és a csajom. Szerencsére rövid ideig kellett elviselnem a szégyent, amit az árulásuk miatt éreztem, mert egy héttel később elballagtunk a gimiből, én meg leléptem a nyárra apámhoz melózni Oakland-be.

A szüleim válása kevésbé viselt meg, mint Amanda és Dave kamatyolása. Anyámmal Piedmontban éltünk, ezért is jött kapóra apám ajánlata, hogy dolgozzak az autószerelő műhelyében a nyáron Oakland-ben. Bár előtte többször visszautasítottam, akkor mégis örömmel fogadtam és már csomagoltam is. Tudtam, hogy szeptembertől vár a Berkeley, ezért nem is aggódtam, hogy találkozom még valaha a két lúzerral, akik jól megforgatták a hátamba döfött tőrt.