Zoe
-Úristen, Zoe! - sipította Cassie, amikor kiléptem a fürdőszobából.
-Mi az, ennyire rosszul nézek ki? - néztem végig magamon. Az együtt vásárolt, bézs, testre simuló ruhát viseltem. Combközépig ért, így nem éreztem azt, hogy ki lenne belőle a fenekem, de a dekoltázsa kicsit merészebb volt az általam megszokott darabokénál. A hajam ezúttal nem fogtam össze, hagytam, hogy a derekamat súrolva lengedezzen mögöttem. A sminkem is visszafogott volt, halványan kiemeltem a szemem és egy kis szájfényt kentem az ajkaimra, de semmi mással nem foglalkoztam. Azt gondoltam, hogy jól nézek ki, de Cass reakciója után elbizonytalanodtam.
-Mii, neeem, dehogy! Épp ellenkezőleg! Mesésen nézel ki! - szedte össze magát végre az előttem álló lány. Ha én mesésen néztem ki, hát ő maga volt a tökéletesség. Haját begöndörítette, a délután vett, piros miniruhát viselte ő is, egy tűzpiros magassarkú cipővel. Vörös rúzst kent a szájára, és bár én nem szeretem igazán ezt a színt, mégis elállt tőle a lélegzetem. Ha Oliver nem kéri meg a kezét egyből, vagy nem viszi rögtön szobára, hát én beverek neki egyet.
-Köszönöm, de te... gyönyörű vagy!
Úgy ömlengtünk egymásnak, mint a tinilányok, arról, hogy ki néz ki jobban. Cassie-nek igaza volt, a csinos fehérnemű hatalmat ad, és én ezt már akkor éreztem, amikor tusolás után felvettem az új, csipkés melltartót és a hozzá passzoló, falatnyi bugyit.
-Ugye nem azt akarod hozzá felvenni? - kérdezte Cass, miközben lehajoltam, hogy bekössem a tornacipőm.
Cassie lakásán készülődtünk, mert nem akarta, hogy Oliver vagy Hardy megzavarjon minket, és a lakótársa sem volt otthon. Ahogy mondta, minőségi csajos időt töltöttünk együtt, olyat, amilyent előtte soha senkivel, és ezért nagyon hálás voltam. Azért meg még inkább, mert amíg én tusoltam, ő kibontott egy üveg bort, mondván a félelmet egy jó rosé mindig elűzi.
-Hát, cipőt nem vettem és nincs nálam más - mondtam pirulva, miközben a lábam fixíroztam. Tényleg nem illett ehhez a ruhához a "mindenhez passzoló" tornacipőm. Cassie mutató ujját felemelve itta ki az utolsó kortyot a poharából, majd kitipegett a szobából. Három pohár boron voltunk túl, és nem értettem, hogy tud egyáltalán ebben a cipőben járni, de úgy tűnt neki ez nem akadály. Cassie-nek volt ideje kitanulni a nőies viselkedés minden fortélyát, nem úgy, mint nekem...
-A szobatársamé, de nem használja. Csak porosodott a cipős szekrényben egy ideje. Próbáld fel! - adott a kezembe egy fekete, telitalpú, magassarkú cipőt. Bizalmatlanul dugtam bele a lábam, tartottam tőle, hogy kényelmetlen lesz, és nem fogok tudni járni benne, de nagy meglepetésemre majdnem olyan kényelmesnek találtam, mint a tornacipőm. A járás sem volt nehéz, a telitalp nagyon sokat segített. - Kényelmes?
-Nagyon! - mondtam tapsikolva, ahogy a tükörbe néztem. Nem tudtam, hogy a bor, a fehérnemű, vagy a fantasztikus délután, amit Cassie-vel töltöttem volt az, ami ennyire feldobott, de nagyon jól éreztem magam.
-Ebben az esetben már csak egy apróság hiányzik, és mehetünk is!
-Micsoda?
-Az üveg kiürítése! - kacagott Cass, miközben az utolsó néhány kortyot is kiöntötte a poharainkba. A nevetése rám is átragadt, majdnem félre is nyeltem a rózsaszín italt, miután koccintottunk.
Egymásba karolva, hangosan nevetgélve vonultunk végig az utcán, nem törődve a minket bámuló emberekkel. Szombat este volt, minden zsúfolásig telt, a szórakozóhelyek hívogatóan tárták ki ajtajaikat, de mi mégis a lepusztult Earthquake nevű kocsma felé tartottunk. Úgy beszéltük meg Oliverrel, hogy ott találkozunk. Cassie beharangozta, hogy lesz egy kis meglepetése, de azt nem tudtam, hogy önmagára, vagy az én átalakulásomra gondol. Vagy csak szimplán a piros fehérneműjére.
YOU ARE READING
Golgota
RomanceÖrömtűz I. *FIGYELEM! Trágár beszédet, erőszakot és 18+-os leírásokat tartalmaz!* A tizennyolc éves Zoe Williams visszafogottan, a szobájába bújva éli az életét, tizennégy éves kora óta. Az őt ért tragédia nem hagyja nyugodni, ezért menekülne, akár...