12

8K 137 0
                                    

Miután ott hagyott engem az üres krém falak között, úgy gondoltam hogy le fürdők így el indultam arra az undorító helyre. Miután ki pucoltam, meg fürődtem és be fekűttem az ágyba és be takartam magamat a fehér paplannal. Teljesen úgy éreztem hogy egydül vagyok és hogy nem tudom meddig fogom bírni. Majd lassan el nyomott az álom.

Másnap reggel mikro felketem lassan oda sétaltam a kopott kis fehér ablakom elé és ki néztem rajta. Az ablak egy üres ki pustult mezőre nézett, néhány helyen elszortan egy egy tölgy ált. Kis fehér hópihék szállingóztak, amik lassú tempóban érkeztek meg a földre és olyan gyorsa el is olvadtak. Minél több ideig nézetm ki az ablakon, annál inkább haza szerettem volna menni. Kopogást hallok az ajtó felől, hátra nézeka vállam fölött, hogy láthassam ki jött be.

-Szóval mondom a fejleményket, drágám.-mondta Diego.

-Mivel a pénz az anyád nem tudja meg adni nekem, így más módszerhez kell fólyamodjak.-monta a férfi.

-Milyen módszer?-néztem fel rá.

Majd egy nagyott lökött rajtam, így teljesen háttal álltam neki. Kezemet erősen megkötözte, úgy hogy majd nem el ált a vérgeringés benne. Csúkloimat erősen dörzsölte a kötél ami rajta volt. Egy fekete vas ajtó elé értünk, amin be lökött és én rá estem a retro vas székre. A szék előtt egy szürke kamera volt álványon, semmi más. Így rögtön tudtam mi fog történni velem.

-Ide szépen leülsz!-mondta Diego erőszakosan.

Diego a kamera mögé lépett majd el indította azt és be lépett két izmos testőr az ajtón, és felém vették az irányt. Az egyik kezében egy fekete vas rúd volt, amisik kezébem egy sodrott kötél volt. Szemeimböl folyni kezdetek a könnyek és Diegora néztem, de nem tuttam belőle semmit se ki olvasni. Mjad elém lépet az egyik és lenített egyet a kézeben lévő vas rúddal ami hatlamas üött a hasamba ezért össze görnyedtem, hirtelen a hátamon éreztem egy hatlams ütést ami csípet. Ordítani kezdtem a fájdalomtól ami a testemet érte, folyamaatosan mindehova kapta az ütéseket. Már rendesen levegőt sem kaptam a orromon keresztül.

-Elég fiúk,hadd beszéljen.-parancsolta Diego.

-Anya.....kérlek. Annyira fáj.-sírtam fel, haza akarok menni segíts nekem.

Hatalmas kínok között az a görény nevetni kezdett.Mellém sétált és be le túrt a hajamba amire erősen rá fogott ezzelm arra kényszerítve hogy a szemibe nézzek.

-Lányod nálam van, adigg verem még nem kapom meg azt amit akarok.-mondta Diego, és elengedte a hajam majd a fejem emiatt előre bukott. Majd a intett a kezéve és a kamera le ált.

Vigye innen valaki!-parancsolta Diego, többiek az irodámba.

˝Fáj minden és nem tudom mikor lesz vége˝

Fagyos szerelem Where stories live. Discover now