Fagyos szerelem

1

Szegény édesanyámmal élek együtt aki nagyon beteg jobb élet reményben munka után néztem Portóban egy kis kávézóban. Nem hittem hogy fel vesznek oda pincérnek hiszen nem ez a végzettségem. De másnap reggel már kaptam a levelet hogy holnap mehetek dolgozni. Annyira örültem hogy segíthetek édesanyámnak hogy el indultam ruhát vásárolni a munkába. Vettem egy pár fehér inget és egy két fekete nadrágot és szoknyát. Hamar el telt a napom, mivel nincs sok pénzünk így nem sok ruhát tudtam vásárolni, de azzal is meg voltam elégedve amit vettem. Haza fele menet be néztem a kávézóba ahol dolgozni fogok egyszerűen imádom az a helyett kedvesek és segítőkész a leendő munkatársaim. Miután el fogyasztottam amit kértem haza fele vettem az irányt hamar haza is értem a szegény negyedbe ahol élünk. Mikor haza értem egyből édesanyám hoz rohantam hogy el mondjam meg kaptam a munkát.

-Drága édesanyám meg kaptam a munkát.-mondtam boldogan.
-Jaj kislányom nagyon örülök de nem kellet volna ennyit fáradoznod.-mondta anyám féltő tekintettel.
-De anyám nagyon beteg csak így segíthetek magán.-mondtam.
-Lányom én boldog vagyok már csak attól hogy te vagy nekem.-szólt közbe édesanyám.
-Anyám én akkor is dolgozni fogok,az a kis pénz jól fog nekünk jönni.-mondtam hirtelen.
-Rendben lányom de én szóltam.-mondtam anyám.

Másnap reggel fel keltem és már azonnal fel is öltöztem, útközben meg reggeliztem és egy kis időelteltével be értem az új munka helyemre.
Mikor be léptem az ajtón egyből hívtak hogy menyek és álljak be dolgozni. Így is tettem fel vettem a fekete kötényemet és be álltam dolgozni a többiek mellé. Meg ismerkedtem az egyik munka társammal Dafnéval. Nagyon szimpatikus volt és kedves nem nézet le engem mert szegény családból származóm.
Dafne este hétkor már el hagyta a kávézót így egyedül maradtam a maradék egy órában zárásig.
Elég unalmasan telt körülbelül 50 perc, mikor rá készültem a zárásra akkor jött be az az ember aki mára teljesen felforgatta az életemet.