Míg a turné el nem választ

4. Fejezet

Sosem hittem volna, hogy sikerül a "szökés". Ma reggel szerencsére nem Isabella pofájából csurgó nyál ébresztett, hanem apa nyálas puszija.
-Szia kicsim, vigyázz magadra és ha baj van hívj.
-Te is vigyázz! Szeretlek.- és már el is suhant a kis szőke szajhával a seggében. Az a szőke bige rosszabb mint egy bolha. Mindig apa mellett van és mindenbe beleszól. Nem értem, hogy bírja elviselni.

-A francba. AAAANNNNNN!- szegényke, megint ordibálok neki..
-Mi a baj Chloe?
-Elfelejtettem lemondani a magántanárt. Joshua megint jön 10-re, de csomó mindent el kell még intéznem.
-Máris telefonálok neki. Még csak 9:38. Nem hiszem, hogy úton van.
-Jaj nagyon köszi tündérke!- ez baromi furin hangzott.. na mindegy.

-Nem veszi fel. Próbáltam többször is de ne..- csöngetnek. Még mindig pizsimben vagyok. Még mindig nincs ajtónyitó csicskánk.
-Ann kinyitod kérlek? És ha Joshua az mondd azt, hogy elmentem az apámmal egy megbeszélésre.
-Persze- megint mosolyog. Szeretem, ha mosolyog, olyankor tényleg olyan, mint egy tündér. Most nyitotta ki az ajtót. Hallom Joshua hangját.
-Jó reggelt kisasszony! Chloe-hoz jöttem magánórát tartani.
-Chloe sajnos nincs itthon. Sajnálja, hogy elfelejtett szólni, de sürgős ügyben elutazott az apjával. Vasárnap jön haza.
-Értem... megtenné, hogy ezt a levelet odaadja neki?
-Persze. Na viszlát.- puff. Kitör belőlem a nevetés. Ann konkrétan rácsapta az ajtót.
-Mit adott?
-Ezt a levelet.- Hmm különös..
-Tedd kérlek a táskámba, majd elolvasom.

Reggeliztem felkaptam magamra valami göncöt, most pedig sietek tankolni.
-Köszi, hogy elvihetem a bogarat! Mivel nem tudtam jegyet venni neked, hazaviszlek. Mármint haza-haza nem pedig az itteni albérletedbe. Beszéltem anyukáddal és már hiányzol nekik. Szóval mivel csak 11 óra elmegyünk tankolni aztán haza viszlek és utánna megyek én is utamra. Elég kedden visszajönnöd majd szólok apának, hogy beteg vagy.
-Nem is tudom, hogy köszöjem meg! Jahj Chloe úgy szeretlek!- egyre közelebb jön. Szinte rám ugrik örömében.
-Én is Ann.

Ann Winkfield-Ben lakik ami kb 20 perc kocsival. Út közben megálltunk tankolni meg egy gyorsétteremben ettünk gyorsan (milyen véletlen egybeesés). Már itthon vagyok és 13:03 van. Londonba kb 1 óra alatt érek a koncert pedig 7-kor kezdődik. Szerintem fél 6-kor elindulok, de ez lényegtelen.

Az időm nagy részét a ruhám kiválasztásával töltöttem. Tavasz van. Angliában élek és itt sosincs olyan meleg. A végső döntés egy fekete csőnaci lett, ujjatlan fekete fölső: YOU COMPLETE MEss - felirattal és a conversemmel. Nem szoktam nagyon sminkelni magam, egy kis szempillaspirált meg alapozót tettem a kis pofimra (persze a szempillámat spiráloztam nem az arcom...) és kiengedtem hosszú egyenes hajam, amibe egy piros kendőt kötöttem. Kicsit Ashton feelingem van így, de be kell valljam jól nézek ki. A következő koncertem tuti 5SoS lesz, ha a mait túlélem.
-Jahj Isabella mi legyen veled? Martha az öreg szakács fél tőled... Ben a pincér nincs itt, apa elengedte. A kertész nem tudom hol van és a személyzet többi tagja is retteg tőled. Másrészt tönkretennéd a házat, amilyen kis hülye vagy. Szóval velemjössz. A kocsiban csak aludnál.

Így indultam utamra egy 10 kilós vadállattal. Lehet meggondolatlan, de ez van. A személyzetnek szóltam, hogy koncertre megyek és egyikük sem tartott vissza. Mondtam, hogy majd éjfél körül jövök és vigyázok magamra.

-Lallalaaa... So why don't you smile for me, now I take your pictu...- tudom, hogy szörnyű a kornyikálásom, de tuti nem belőlem jön ez a hang...- Neneneneneeee ne tedd ezt velem kicsi kocsi..- és megállt. szerencsére le tudtam menni a várakozó sávba és nem az autópálya közepén álltam meg.
-Hallo! Lefulladt a kocsim és kéne egy vontató. Igen. Igen nő vagyok. Nem, nem fogyott ki a benzin, ne kezeljen le. Igen. Rendben. Köszönöm.- seggfej. a kis paraszt azt hiszi olyan ostoba vagyok, hogy nem tankolok..- hát Isabella kénytelenek leszünk stoppolni, mert fél 7.

Nem tudom, hogy gondoltam, hogy egy bitang kutyával stoppoljak, de felvettek. Egy kis buszban ülök várva, hogy Londonba érjünk 2 kis gyerek meg egy anyuka társaságában.
-És te olyan rossz néni vagy?
-Tessék...?- mi az, hogy rossz néni?!
-Hát, aki olyan kevés ruhában szokott az út mentén állni.- mondja a másik. Jaaa, hogy azt hiszik kurva vagyok.. Milyen kedves.
-Nem nem vagyok az. Lerobbant a kocsim ezért vagyok most veletek.- az anyuka kicsit kuncog mellettem, miközben vezet.
-Sokszor láthattak már ilyet, lehet utaztak is olyannal. Van férje?- kicsit féltek, hogy kitesz minek után megkérdőjeleztem, de szerencsére csak egy gonosz pillantást vet rám. Most a kölykök röhögnek.

Végre itt vagyok. Az anyuka konkrétan kilökött a kocsiból a kérdésem miatt, de ez van. Isabella-t bevittem egy kutya "hotelbe", ahol holnapig kényeztetik. A színpad mellett állok a dühöngőben.

-Hello London! Hogy vagytok?- whiiiiiiiii sikítok a többiekkel. Milyen értelmes válasz. Jahj ezek a fiúk szuper cukik.
-Akkor vágjunk bele! Golden!- gyaaa az egyik kedvenc számom.

Már 9 óra körül lehet.
-Az egyik kedvenc számom következik, Fall.- woah Bradley!- for the first time just Faaaaaaall.- a következő pillanatban Connor közelít felém testével, szó szerint rám esik. És ezzel véget ér számomra a koncert. Teljes sötétség. Elájultam.