Zsibbadó érzés, melyben csak a szív ordít. Mert dobban újra, újra, újra, s a monotonitás magával ragadó tökéletességébe zuhanok, mint óceánba, mely elnyel. Hullámok közt ringatózok hol ide, hol oda, csak elveszek ebben az állandóságban, ahogyan nyugalmat színlel a végtelen víztömeg, miközben mégis vad szellő mozgatja.
YOU ARE READING
# pills
Non-FictionNem az számít, hogy igaz-e, csak kérlek, tudasd velem: létezik gyógyír, mely enyhít az enyhíthetetlen fájdalmon. · thoughts ; completed. · 20201106-20210831 ❍ | -beforethedawn ههههه
