2020. 10. 11.
Életem, mint csonkig égő gyertya lesz semmissé, s veszik el - hamarosan már úgyis mindegy lesz, s én mosolyogva nézem az oxigént nyelő lángcsóvát. Megbabonáz, elkápráztat, ahogy fátyolos tekintetemben meg-megcsillan. Lenyűgöz a hatalma, a folytonfolyvást izgő-mozgó forróság, mely oly' pusztító, oly' nagy hatalmat birtokló.
Mégis egyetlen apró fuvallat, hogy mindennek idő előtt vége legyen.
YOU ARE READING
# pills
Non-FictionNem az számít, hogy igaz-e, csak kérlek, tudasd velem: létezik gyógyír, mely enyhít az enyhíthetetlen fájdalmon. · thoughts ; completed. · 20201106-20210831 ❍ | -beforethedawn ههههه
