# pills

50.

2021. 04. 01.

Nem akarok stresszelni, de...

Vajon az érettségim meglesz? Menni fog az infó emelt? Meg tudom tanulni töriből egy hónap alatt négy év tananyagát? Egyáltalán lesz majd szóbeli? Mit is kellene, hogy tudjak? Felsőfokún ismét megbukom? Nem lepne meg. Felvesznek arra az egyetemre, amire szeretnék menni? Tudok ott teljesíteni? Kapok kollégiumot? Egyáltalán hol kell majd élnem? Anyám meddig akar önző módon uralkodni az életem felett? Hányszor néznek majd még le miatta? Hány alkalommal dönt még romokba mindent? Mennyiszer hangoztatja, mekkora teher vagyok, egy anyagi lehúzás? Hányszor fog saját érdekei miatt, bosszúra felhasználni? Meddig várja el, hogy az legyen, amit ő akar? Végülis tényleg nem lenne hol élnem, ennyi jogos. Vajon marad családom akkor is, ha jobban elszakadok tőlük? Végülis normális, ha a saját életemet én akarom irányítani, nem? Akkor vége lesz a rémálmoknak? Mikor lehetek nyugodt végre? Mikor lesz minden jobb?

Mert a jövőt vártam mindig is, de előrefele tekintve csak kétségeim csapnak arcon.
Mintha megrekedtem volna egy ponton, honnan nincsen se előre, se hátra.