Lehetetlen... de mégis lehetséges..

Haloweeni hangulatban

Ahhmm...mielőtt elkezdeném a storyt, lenne valami amit elmondanék. Nem fogom mostantól odaírni az elejére, hogy "Fuyumi szemszöge", mert szerintem egy kicsit irritáló, meg bénán néz ki. Ennyit akartam mondani, jó olvasást!

Eljött a november, és az iskola rohamosan készült a haloweeni fesztiválra, ami egy nap múlva lesz. Én és Bakugou egész délután díszítettük a termet. Amikor végeztünk, az ajtó felé vettük az utat.
-Jahj, imádom a haloweent. Te már eldöntötted minek öltözöl?
-Nem érdekel a haloween.
-Hát, szerintem ez a legjobb eddig. Még sosem voltam sulibulin. Te mit gondolsz erről?
-Wahh, nem hagynád abba? Mondom hogy nem érdekel.
Az ajtó előtt Kirishima várt minket. Látszólag nagyon jó hangulatban volt.
-Na végre! Van egy nagyon jó ötletem.
-Haha, csak nem a holnapi fesztiválra?
-Dee! Szóval: Holnap délután eljöttök hozzám, és találok magunknak jelmezeket. Aztán sötétedéskor elindulunk a buliba. A szüleim holnap úgyis étterembe mennek. Na, benne vagytok?
-Naná!
-Ha azt mondom hogy nem, akkor tuti addig könyörögnétek, ameddig bele nem megyek, szóval megyek.
-Oké! Menjünk be.
Besétáltunk a közös részre, és Kirishima felment a szobájába. Bakugou elment a konyhába, és teljesen egyedül maradtam. Megláttam Dekut, és odamentem hozzá. Zöld szemei gyönyörűen ragyogtak, ahogy nézett fel a plafonra.
-Szia! Miért nézed a plafont?
-Óh, szia. Csak gondolkozok valamin.
-Értem. Mi a helyzet?
-Egy lány jár a fejemben..
-Egy...egy lány?-kérdeztem megdöbbenve. Teljesen lefagyva álltam osztálytársam előtt. Miért fagytam le? Hisz Izuku és én csak barátok vagyunk. Vagy tényleg elkezdtem érezni iránta valamit?
-Igen. De most bocsáss meg, All Might mondta, hogy lesz egy különórám. Szia.
Lassan elsétált tőlem. Én csak mosolyogtam utána, és bámultam. Úgy éreztem magam, mintha a fellegekbe járnék egy tüzeslánccal a nyakamban. Nem tudtam, hogy pontosan mit is érzek Izuku iránt. Annyira jó vele lenni. Gondolatmenetemet a mögöttem lévő Kirishima szakította félbe.
-Wahh! Ne ilyesztgess, a szívbajt hoztad rám!
-Bocsánat. Csak kérdezni akartam valamit.
-És mit?
-Hát...fel tudnál jönni a szobámba? Akadt egy kis probléma.
-Persze.
Felsétáltunk Kirishima szobájába. A földön szétszóródott könyveket láttam, és egy könyvespolcot.
-Feldőlt a könyvespolcom. Tudnál segíteni visszacsinálni?
-Hát, mivel csak unatkoznék, miért ne.
-Hálás köszönet.
Felállítottuk a polcot, és elkezdtük pakolni a könyveket, amik inkább képregényeknek néztek ki. Mindegyik borítón ugyanaz a szuperhős volt. Egy kicsit elbambultam, és próbáltam kitalálni, hogy ki az a szuperhős. Egy párna talált arcon, és Kirishima vidáman mosolygott.
-Hahaha, látnod kéne magad. Min gondolkozol?
-Kérdezhetek valamit?
-Mire vagy kíváncsi?
-Ki ez az ember a borítón?
-Oh.....hát...
-Bocsánat! Nem akartalak megbántani.
-Ugyan, nem bántottál meg. Csak kicsit elgondolkoztam valamin. Az az ember a példaképem. Crimson Riot.
-Ez nagyon menő. Nekem Radírfej a kedvenc hősöm.
Az utolsó képregényt is a helyére tettük.
-Nincs kedved megnézni egy filmet?
-Hát, okés.
-Várj itt. Szólok Bakugounak. Addig ülj le az ágyamra.
Kiri kiment, és ottmaradtam az ágyon. Pár perc múlva visszajött, Bakugouval a nyomában.
-Mi a francért rángattál fel, ha'?
-Csak filmet nézünk, és szerettem volna, hogy csatlakozz.
-Haha, szia. Amúgy mit nézünk?
-Mivel holnap Haloween, így valami horrort lenne jó.
-Hehe, hogy mit?
-Hah, félsz mi?
-Nem!
-Tch..hazudsz.
-Haha, nem kell szégyellni.
-Nem félek. Van egy ötletem. Menjünk át a szobámba, ott több a hely.
-Tőlem odamegyünk, ahova akarunk.-morgott Bakugou.
Átmentünk az én szobámba. Kirishima hozta a leptopját, és keresett rajta egy horrorfilmet.
Leültünk a földre és magunkelé tettük a leptopot. Én ültem középen, Kirishima a jobb, és Bakugou a bal oldalamon.
A film elindult.
-Mhh...ez unalmas. Mikor  történik valami?-nyavajgott Bakugou.
-Csak most kezdődött el ember.
-Hát...nem vagyok szakértője a horrorfilmeknek, de szerintem ez a film már ilyesztő. Csak nézd meg ezt az atmoszférát.
-Igen, végül is ez egy horrorfilm.
-BE TUDNÁTOK FOGNI?!
-Hehe...nyugi tesó.
Kopogást hallottam az ajtómon, és hogy valaki a nevemen szólít.
Felkeltem, és kimentem a szobámból. Mint kiderült, Izuku kopogott.
-Gyere, gyakorolnunk kell.
-Jaj, teljesen kiment a fejemből. Remélem nem haragszol.-vakartam kínosan a tarkómat.
-Dehogy. Gyere.
Leindultunk a lépcsőn, egyenesen az udvarra. Kint egy kicsit hideg volt, de azért nem fagytam szét.
-Figyelj, most fejleszthetnénk az erőlétedet.
-Jó ötlet.
Felálltunk harcpozícióba, és én támadtam. Sikerült leszorítania a földre, de ekkor hirtelen megtorpantam. Egy hangot hallottunk a bokrok mögül.
-Oh, igen, ezaz! Most pedig vetkőzz!-suttogta valami.
-MINETA, TE PERVERZ DISZNÓ!-sikítottam.
-Ehehe...bocsi. Csak délután kijöttem ide, és cicis videókat néztem. Aztán megláttalak titeket, ahogy a földön hemperegtek.
Kész. Mindketten elvörösödve álltunk szőlőfejű osztálytársunk mellett. A pillangók a gyomromban elkezdtek megint repkedni. Belegondoltam, milyen lenne Izukuval a földön "hemperegni", és egy kicsit félreérthető arcot vágtam.
-Minden rendben Fuyusake-san? Fura arcot vágsz.
-Ehehe, igen. Csak egy kicsit öö...hideg van.
-Segíthetek azon cica~.
-Köszönöm, nem kell!
Este kilencig gyakoroltunk. A végén leültünk a földre, és néztük a csillagokat. Igyekeztem nem Izukut bámulni.
-Ahh..úgy csillognak. Ez emlékeztet Awase-ra. Hahaha, emlékszem hogy 3. osztályos korunkban készítettünk egy flitterekkel kirakott csillagot kartonból.
-Igen, valóban szépek. Nem akarsz holnap velem, Iida-val és Urarakával eljönni jelmeztvásárolni?
-Hát...az a helyzet, hogy nem tudok. Már van programom.
-Értem.
Izuku szemei gyönyörűen csillogtak a csillagok csodálatos fényében. Eszembe jutott, hogy Kirishimáék biztos kereshetnek, így elköszöntem Izukutól, elmentem fürödni. Amikor a szobámba beléptem, észrevettem, hogy Kirishima és Bakugou az ágyamon alszik. Nem tudtam mit reagálni, mert a pozíció amit felvettek nem volt a legszokásosabb.

Felvettem a pizsamámat, és lefotóztam őket. A kép nem lett valami minőségi, de legalább van fotó a barátaimról. Nameg nem mindig látom Bakugou-t ilyen nyugodtnak. Kimentem a szobámból, és bekopogtam Kaminarihoz.
-M-mi az....?-kérdezte álmosan.
-Tudom hogy bizar kérdés, de aludhatok nálad?
-Nem mintha nem látnálak szívesen, de miért akarsz nálam aludni?
Megmutattam neki a telefonom, és ő erre csak álmosan kuncogott.
-Gyere. Még jó, hogy kétszemélyes ágyam van.
-Ok Pikachu.-böktem meg, amint észrevettem a pizsamáját.

-Na! Állj le.
-Ahh..bocsi Pikapika.
-Ez olyan kínos.
Bementünk Kami szobájába. Ő az ágy belső oldalára feküdt, én meg kintre mellé.