Egy titok feldárul

58 7 2
                                    

Másnap nagy izgalommal mentem a házunk felé. Megálltam kicsit pihenni, mert nem volt valami közel. Hirtelen éreztem, hogy valaki átölel.
-Szia cica~!
-K-ki van ott?! 
-Csak én cukorfalat. És most ne mocorogj. Jobban fog fájni, ha nem engedelmeskedsz.
Éreztem, hogy valami szívja a nyakamat, és az ingem kigombolódik. A szememet szorosan csukva tartottam, és készültem a folytatásra. Nagyon meg voltam rémülve.
-Hé! Engedd el!!-hallottam egy ismerős hangot magam elől.
-Miért kéne elengednem törpike?
-Mert mondjuk nem megengedett lányokat fogdosni!
-Az engem nem nagyon érdekel.
Résnyire sikerült kinyitni a szemem,  és megláttam magam előtt Minetát.
-Mineta-kun...segíts...
-Na jó gazfickó. Te akartad!!!
Mineta elkezdte a fején lévő golyókat vagy miket dobálni az engem szorongató emberhez. Nekem sikerült ellöknöm magamtól, és odaszaladtam a lila kis törpéhez, és leguggoltam.
-Köszönöm, hogy megmentettél.
-Igazán nincs mit.
-Nekem most mennem-HÉ!!!-sikoltottam, mert Mineta belemarkolt a melleimbe. Lekevertem neki egy pofont, és otthagytam. Hazaértem, de nem találtam a házban senkit.
-Apa?
Semmi. Gondoltam, megnézem a híreket. Mikor bekapcsoltam a tévét, teljesen lefagytam. Egy apámhoz hasonló alakot láttam magam előtt, és egy nőt, akinek pont ugyanolyan képessége és haja volt, mint Kaminarinak. Éppen bilincsben vitték be őket a rendőrautóba. Apám egy tagja lenne a gonoszok ligájának? Hát persze! Shigaraki valami olyat mondott, hogy ismerték egymást. Akkor.....egész életemben hazugságban éltem?
Gondolkodásomat a telefonom csörgése zavarta meg. Kivettem a zsebemből, és megláttam a képernyőn anyám nevét.
-Szia anyu. Miért hívsz?
-Fuyumi kedvesem..
-Igen?
-El kell neked mondanom valamit.
-Mit?
-Apád nem az, akinek mondja magát. Ő AAHHH!!
-ANYU! MI TÖRTÉNT?!
Letette. Nagyon megijedtem. Elővettem a könyvemet, és tanulni kezdtem. Másra nem nagyon volt kedvem. Tanultam egy fél órát, és lefeküdtem aludni. Mikor felkeltem, csináltam magamnak ebédet.  A nap hátralevő része alvással telt el, és ez a következőre is igaz volt. Hétfőn nem tudtam nem anyára gondolni. Ezt Kaminari is észrevette, és a 3. óra után félrehúzott a folyosón.
-Szóvaal mit akartál kérdezni?
-Ma nem vagy önmagad. Történt valami a hétvégén?
-Hát, elmondom, de ne add tovább.
-Hey! Nem vagyok pletykás.
-Szóval szombaton hazamentem, és nem volt otthon senki. Bekapcsoltam a tévét, és megláttam egy apámhoz hasonló embert a hírekben.
-De ez jó hír! Lehet hogy híres lesz!!
-Jó hír a fenéket. Épp egy rendőrkocsiba vitték be megbilincselve. A műsor után felhívott anya, hogy apa nem az akinek mondja magát. Utána meg sikoltott, és letette a telefont.
-Tehát ez a helyzet. 
-Srácok! Láttátok tegnap a véresduó pusztítását?-szaladt oda hozzánk Mina.
-Hogy kiknek a miét?-kérdezte értetlenül Kaminari.
-Egy már régóta körözött testvérpár. Vagyis szerintem azok. Teleporter, és Égicsapás. 
-A-azt mondtad Teleporter?
-Pontosan. Szerintem ők az egyik legszívósabbak a gonoszok listáján.
-B-bocsánat. Egy kicsit felfrissítem magam. Mindjárt jövök.
A lánymosdó fele vettem az utat, de éreztem, ahogy beleütközök valakibe. Deku volt az. Szép szemei majdnem elkábítottak.
-Deku-kun?
-Szia! Segíthetek valamiben?
-Csaak...csak a mosdóba mentem.
-Jól vagy?
-Persze...
-Nekem nem úgytűnik nem. Olyan piros vagy..
-Minden rendben, ok? Ne aggódj.
-Jólvan. Csak aggódtam miattad.
-Hehe..
-Szia.
-Hali!
Folytattam utamat a mosdó fele. Mikor odaértem, megmosakodtam, és elkezdtem gondolkozni ezen a gonosztevős dolgon. Ha apám és Égicsapás tényleg testvérek, akkor Kaminari és én....unokatestvérek vagyunk. Vagy...Kaminari is....gonosz lenne?
-Fuyusake-san, te vagy az?-hallottam magam mögül egy hangot.
-Mina-chan! Igen, én vagyok. 
-Csak szólni akartam, hogy órák után megcsinálhatom e a hajad. Tudod, szeretek fodrászkodni.
-Oh igen?
-Hmm, miért vagy vörös?
-Csaak..nem tudom.
-Neked tetszik Kaminari!
-Nem! 
-Akkor ki tetsziik?
-S-senki!
-Naa! Mondd el!!
-Oké, oké! Aki tetszik az...M-Midoriya..
-Akkor szerezd meg!
-Neki nem én kellek valószínűleg. Valamelyik nap mondta, hogy egy lány jár a fejében.
-De az még te is lehetsz~!
-Arra nem gondoltam...
-Jajj, ez annyira izgi! Megyek, elmondom a többieknek!
-MINA! Kérlek ne..
-Jólvan..kérdezhetek valamit?
-Ahha!
-Neked volt már olyan, hogy teljesen össze voltál zavarodva?
-Amikor nem tudtam dönteni, hogy most akkor pink legyen a fésűm, vagy narancssárga.
-Hmm...mi van, ha van X és Y, X megtudja az apjáról hogy egy gonosztevő, és X-nek van egy barátja N, akinek szintén gonoszak a szülei, és X apja meg N anyja igazából testvérek? 
-Háát, akkor N és X unokatestvérek. Miért?
-Csak kérdeztem, hehe!
-Jó...
Becsengettek, és elmentünk órára. Kemény sparring edzés volt, és pont Bakugou-t kaptam. Néhányszor sikerült pofántalálnia. Egész órán Kaminarin, apámon, és a gonoszok ligáján járt az agyam. Óra végén együtt sétáltunk Kaminarival az öltözőkbe.
-Mi van veled? Általában mindig kitérsz Bakugou ütései elől.
-Hát, sok dolgon jár az eszem.
-Mint például? 
-Hagyjuk...
-Nem hagyjuk.
-De!
-Mondd már eell!!
-Wahh! Oké! De nem itt az biztos.
Kaminarit a karjánál fogva húztam magammal. Egy fal mögé mentünk, ahol már teljesen egyedüll voltunk. 
-Okkéé...?
-Figyelj jól, mert csak egyszer fogom elmondani.
-Jó...
-Emlékszel amikor Mina mesélt Égicsapásékról?
-Igen?
-Lehet hogy az apám Teleporter.
-V-várj. Mi?
-Hallottad. És mikor anyám hívott, valamiért sikított.
-Érteem. És aztán?
-Apám és Shigaraki közt régen kapcsolat volt. És ez lehet hogy fura, de a Tv-ben láttam egy hozzád hasonló női alakot.
-Szóval már tudod.....
-Az..az tényleg az anyád?
-Igen...
-Szóval anyád gonosz?
-Az egész családom az a nagynénémet kivéve.-mondta halkan, majd felnézett az égre. Egy könnycseppet láttam a szeméből kicsordulni.
-Oh..
-Azt akarták, hogy én is legyek olyan. Próbáltak győzködni, de én ellenszegültem. Anyám mikor 12  élves voltam, az erejét vetette be ellenem, hátha beadom a derekam. Nem tettem, és egy időre kómába kerültem a sérülésem miatt. Mikor elváltak, én is elköltözem 13 évesen a nagynénémhez. Igyekeztem nem mondani Mina-nak, hogy anyám Égicsapás, mert engem is gonosztevőnek  könyvelne el. Megfogadtam, hogy legyőzöm a szüleim, ezért beiratkoztam a UA-be.
-Ez szörnyű. De még nem fejeztem be...
-Bocsi.
-Lehet, hogy apám, és anyád testvérek.....
-Tudtam, hogy van egy testvére. Csak nem tudtam, hogy az apád az.
-Tehát akkor..unokatestvérek vagyunk.
-Úgytűnik.
-Ezt szerintem ne hangoztassuk még. 
-Szerintem se. 
-Gyere ide..uncsitesó.-tártam ki karjaimat, és megöleltem Kaminarit.
-Kösz..ez most kellett.-mosolyodott el, mikor elengedtük egymást. Letöröltem az utolsó könnycseppeket az arcáról, és elkezdtünk az öltöző fele haladni.



Lehetetlen... de mégis lehetséges..Where stories live. Discover now