A tengerpart és a csók

511 9 2
                                    

A hajó lassan siklott de nem repült. Este van még kiszöktem egy kicsit a fedélzetre. Nézni a tengert, kár hogy holnap már a partra érünk és indulunk visszafelé. De ennek is el kellett jönnie. Utána meg suli bahh.De ne is gondoljunk ezekről élvezzük ki az utolsó napokat. Ahogy néztem a tengert, rájöttem valamire. Valaki áll mögöttem. És halkan felém közeledik, megszorítottam a telefonom és ütésre lendültem. És jól fejbe csaptam az illetőt. Aki nem más volt mint Cortez.

-Ez most mi a francért kellett?-fogta a fejét. Vagyis ahol megütöttem.

-Az hittem hogy egy emberrabló vagy és bekarsz dobni az óceánba.Mert ha nem veszlek észre akkor bedobsz a soktól nem tudok megszólalni és ott hagytok az óceán kellős közepén.-magyaráztam.

-Háát, meggyőződtem arról hogy te azért vagy itt kint hogy fejbe csaphass valakit. Stress levezető.- röhögött. 

-Az is mondhatjuk. El se hiszem hogy ennek mindjárt vége-mutattam magam köré. 

-Persze, persze.-bólintott. És a következő percekben a holdat néztük csendben. Hirtelen Cortez végig simította a vállamat és kellemes borzongás futott végig a testemen. Maga felé fordított és megcsókolt!!!!!!Csak ott álltunk és csókolóztunk beleveszbe a kémiába.Ami kettőnk között van. Nehezen tudtunk elszakadni egymástól, de végül sikerült!

-Mennem kell.Megvársz? -suttogta.

-4 napja mást sem csinálok-virultam. És beszaladt a kabinjába én pedig maradtam még egy kicsit. 

reggel

Ordítozásra ébredtem. Ugye milyen kellemes? Kinga és Virág veszekedett. A fürdőn.

-Én jövök. Olyan sokáig vagy bent. Mint csinálsz? Plasztikáztattsz? Vagy mi?-toporzékolt Kinga.

-Nem, de kell még egy kis idő.-hallottam Virág hangját.

-Már egy órája ezt mondod.Argggg-dobbantott Kinga.

-Nektek is pompás reggelt. -morogtam.

-Renáta már egy órája fent vagyunk és úgy látom most már te is.Kezdj el készülődni, mindjárt felállítják a csúszdát!-mondta Kinga.És újra dörömbölni kezdett az ajtón. Egy két óra kellett mire mindenki kényelmesen felöltözött. És morogva mentünk a csúszdák felé. Mert késöbb kiderült, hogy a hajón csúszdákat állítanak fel. Persze, azokat az óriásikat. A fiúk már ott voltak, de egy valakit nem láttam Cortezt, kicsit elszontyolodtam. Így hát megkérdeztem Ricsit.

-Hali Ricsi!Nem tudod hol van Cortez?-érdeklődtem.

-Elment. Még az este. a hajó megállt egy közeli szigetnél és ott kirakták. Pont azon a szigeten várták a szülei az utólsó nyaralásra. Én lesokkolódtam itt hagy? És még el se mondja? ezt nem hiszem el. Lettem mérges.

Szjg másképp: Gólyatábor BEFEJEZETTKde žijí příběhy. Začni objevovat