1.nap (folytatás)

794 17 1
                                    

Még az ablakon keresztül is, gyönyörű látvány tárult elénk. Persze, mindenki kiakart menni. Így egy kisebb tömeg alakult ki a buszon. Na jó, most szépen fogalmaztam, jó nagy tömeg volt. Az összes évfolyamtárs és osztálytárs keveredett a sorok között és mindenki kiakart jutni. Mi is beálltunk a sorba, de ez is nehézkesen ment. Csomón betolakodtak elénk, de nem szóltunk semmit. Első benyomás az mindent visz. Az előttem lévő ülésen, egy srác káromkodott. De nem a csúnyább fajtából. Hanem a nyengébből, amikor odaértem hozzá. Észrevettem, hogy keres valamit. És nagyon fontos lehet az a valami, ha így keresi. Odamentem hozzá. (vagyis, nagy nehezen odacsusszantam).

-Hali!Segíthetek?- kérdeztem.

-Ja, hello!Ákos vagyok és nem találom a fülhallgatóm.Nagyon fontos, nem tudok nélküle élni- röhögött fel.

-Hát, én sem tudok nélküle élni- mosolyodtam el.

-Neeeeem, ez csak egy tré fülhallgató. Amit a anyám bízott rám. Mert ez fontos!- változtatta a hangját nagyisra. Akaratlanul is felnevettem.

-Akkor keressük meg!-mondtam. Sokat kerestük, de végül meglett. Amikor megtaláltam az ülés alatt, mérhetetlen boldogság tört rám.

-Itt van!-kiáltottam. És a levegőbe emeltem a tárgyat, mint egy ereklyét. Vagy valami ilyesmit.

-Köszi! A anyám megölt volna. Megmentette az életem......?-hálálkodott (persze ironikusan) és kérdőn nézett rám.A nevemet kérdezte.

-Renáta-húztam ki magam.

-Köszönöm Miss Renáta!- Hajolt meg.

-Na jó, mennem kell! Majd még ütközünk!-virultam, miközben a buszról szálltam le, azon gondolkoztam mekkora marha vagyok. Már az első napon?Neeeeeem........ Annyira elgondolkodtam, hogy nem is vettem észre a lépcsőfokot. És egy marha nagyot zakóztam volna (itt a csavar ), mert egy másik srác elkapott. Úristeeeeeenn!!!Ő az akit a buszon láttam. Sötétkék szemek, napbarnított bőr és még sorolhatnám. Egy laza mosolyt eresztett felém. De én belülről elaléltam.Még egy......

-Legközelebb vigyázz- suttogta a srác a fülembe.Rajtam pedig kellemes borzongás futott végig.

-Kkkköszönöm-dadogtam a sokktól ( na persze!!!). Amikor végre természetes pózban voltam és eltudtam menni a bőröndömért. Juhúúú!!!!!De itt is akadt egy kis próblémám.Nem tudtam kivenni a bőröndömet.Ekkor megint jött a srác. És mit csinált, segített.

-Már megint te.-mosolygot.Annyira cukiiii

-Köszi, még egyszer.Név?-próbáltam nem pirulni.

-Cortez.-mondta és megfordult és a haverjaival ment tovább. És én még nem tudtam, hogy a szó lesz a kötőszavam.........

Szjg másképp: Gólyatábor BEFEJEZETTOnde histórias criam vida. Descubra agora