tizennyolcadik fejezet

5.9K 135 9
                                    

•Daniel szemszöge•

Könnyebb volt felmászni ezen az átkozott fán mint le. Mit meg nem teszek te jó ég.. Mindezt a kibaszott fogadás miatt.
Volt már annyi lánnyal dolgom de még sohasem hazudtam ennyit egy lánynak mint Hopenak.

Hazaérek és iszom egy kis kávét. Tudom ez ilyenkor már nem tesz jót de ébren kell maradnom.
Kimegyek a kertbe és leülök arra a hintára amin Hope is ült a bulin.
A buli.., hogy akkor milyen gyönyörű volt. Na meg most délután is elég jól nézett ki.

Mi lehet velem , hogy folyamatosan csak rá tudok gondolni? Tegnap lefekvés előtt is ő járt a fejemben. Lehunyomom a szemem és akkor is őt látom.. Amikor vele vagyok furcsa érzés lesz úrrá az egész testemen. Amikor megcsókoltam éreztem valamit. Tetszett az érzés. Újra akarom érezni..
Nem lehet , hogy tényleg tetszik? Kérdezem saját magamtól, de nem tudom elhinni amit kérdezek.
A telefonom hangja ránt vissza a valóságba.
Jakson írt.

J: csá haver , na hogy haladsz?

D: Csókolóztunk. Szerintem pár napon belül már ,, járni " fogunk.

J: zseniális vagy!!!

Komolyan mintha bűntudatom lenne az egész dolog miatt. Eljátszhatom , hogy járunk de mi van ha tudat alatt tényleg azt akarom , hogy járjunk?
Egész éjjel csak forgolódom az ágyban és nem tudok aludni.
Másnap reggel korán kelek , ezért úgy döntök elmegyek Hope elé és elviszem suliba. Hátha most már tényleg sokkal közelebb kerülök hozzá.
Amint odaaérek a házukhoz becsöngetek, és csak reménykedni tudok, hogy nem az apja vagy az anyja nyit ajtót. Szerencsém van Hope nyitja ki.

-Jóreggelt.-köszönök majd nyomok az arcára egy puszit.
Megfogja az arcát és látom zavarba jött.

-Szia , mit keresel itt?- kérdezi és közben kijön a házból , bezárja maga mögött az ajtót.

-Gondoltam elviszlek a suliba. Egyébként ami a tegnapot illeti Hope , én tényleg kedvellek. Nagyon.-hát ez jó szánalmasan hangzik.-Eljönnél velem egy igazi randira?- kérdezem majd lassan megfogom a kezét.

-Nem tudom mit mondjak. Nem ismerjük egymást. Vagyis én téged nagyon jól ismerlek mivel te vagy a suli ,,királya" és mindenkit megkapsz akit akarsz , majd dobod őket. Nem szeretnék én is csak egy lenni a többi között.
Közelebb lépek és mélyen a szemébe nézek.

-Te nem vagy egy közülük. Ez most más. Higyj nekem.- Tisza szánalmasnak érzem magam  , hogy ilyen szavak hagyják el a számat.

-Legyen , töltsünk együtt időt mint BARÁTOK!-hangsúlyozza ki az utóbbit.

-Sok szerelem kezdődik barátsággal.-mondom.
Hope bemegy a házba kihozza a táskáját addig én beiindítom a kocsit.

Fogadásból Szerelem [BEFEJEZETT] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora