Rózsaszín Köd

275 15 1
                                    

Már csak beszélgettünk Peterrel, és jól szórakoztunk az asztalnál. Újra olyan volt mint a régi szép időkben. Nevettünk, és élveztük az együtt töltött időt. Már csak pár olyan kérdésem van, amitől félek. Kezdjük is a könyebbikel.

-Meddig maradsz? - Kerdeztem bátortalanul

-Nem elég sokáig. Egyébként három napra jöttem.-Mondta és elmosolyodott.

-Hosszú hétvége?

-Igen. - Mondta és rám mosolygott, amitől már megint elpirultam. Gyorsan adott egy puszit az arcomra. Oda emeltem a kezem, ahová adta a puszit

-Ezt miért kaptam? - Mondtam és vissza adtam a puszit.

-Csak úgy

-Jézusom mindjárt ide hányok. - mondta Thor mikor ki jött a szobából.

-Rosszul vagy?-Kerdeztem egyszerre

-Nem dehogy. Edtől a nyáladzástól hányom el magam

-hagyd már - mondta neki nevetve Peter.

Én csak kuncogtam.

Ekkor mindenki kijött. Persze ezzel együtt Eric is. Köszönt, de rám nem nézett. Mögötte jövő, Natashával össze néztünk, tudtuk hogy miért ilyen most. Peter is őt figyelte.

-Hogy ezt mi lelte - mondtam majd bele kortyoltam a kávémba.

-Na mi lenne?  Él hal érted az. - mondta Nat.

-Hadjál már... Nem is ismerem. 1 napja találkoztunk-mondtam és legyintettem.

-Peterrel is egy nap alatt jöttetek össze.

-Ez nem igaz-mondtam majd össze néztünk Peterrel.

-De hát még nekem mondtad hogy az első nap már odáig voltatok egymásért.. - ilyenkor, már Peter is rám nézett, össze ráncolta a homlokát, majd nagyot mosolygott.

-Nat... - nevettem..

-Akkor is. Peter nekem segített.

-Miért ő nem? Kimentett egy kurva égő épületből. - Jézusom ezt pont Peter előtt kell? Nagyon kínos. Meg persze hogy érezheti magát

-akkor is... Ez volt a munkája

-Miért Peternek nem?

-Nahjo elég. Nem hallgatom hogy össze hasonlítotok azza a szőke csávóval.-mondta Peter és szemforgatással legyintett

Nevetünk Nattel, és elmentünk tv-ni..

Peter ijeszt meg hátulról. Nagyon ugrok, és hátra nézek és megütöm a mellkasát. Ő oda teszi a tenyerét, és úgy csinál, mintha nagyon fájna neki.

-Ez nagyon fájt - szorította össze a szemét, és szenvedett

-Puhány - nevettem

-Igen? Najó - Felkapott, és ledobott a kanapéra. Majd elkezdett csikizni. Én ide oda vetődtem. Nevettem és próbáltam eltólni magamtól

-Még mindig Puhány vagyok? - kérdezte anélkül hogy abba hagyta volna.

-Nem! NEM  te vagy a legerősebb - mondtam, és ő abba hagyta, és megcsókolt.

Én lihegtem melette.

-Utállak! - mondtam és megcsókoltam.

-Na elég. Gyere Peter. - mondta egyszerre Stark mögöttünk Peter felkelt, és dobott  egy puszit. Én elkaptam, és a szívemhez tettem. Bár kicsit zavar, hogy ennyit beszél Stark-al... Olyan fura.

-Neked nem fura Parker? Meg Tony - kérdezte Wanda.

-De nagyon... De hát ők is hősök. Szóval tárgyalnak meg ilyenek.

-Ha te mondod. Na? Mi volt tegnap este?

-Jajj hát mi lett volna - kacsintottam.

-aha... És az új fiú?

-Mindenkit ez érdekel? Nincs köztünk semmi.

-Rendben. Nem jösz velem Jakuzzizni?

-De szívesen megyek - Majd ezzel lementünk fürdeni. Jól jött, hisz új fürdőruhát vettem. Beültünk, és csak ellazultan ültünk és beszélgettünk. Mikor is megjöttek . Lejött Steve, aki Ericel beszélt. Mindkettő csak egy úszó nadrágban volt. Össze néztünk Wandával, és elpirultan kuncogtunk.

-Na miaz? Beférünk mi is?-Kerdezték.

-persze gyertek csak - mondtam kuncogva.

-Egyre jobb ez a nap-súgta oda Wanda, és kacsintott. Én oldalba böktem

-Héj. Mindent a szemnek  ezt vedd figyelembe - felnevettem ezen.

-Na mi olyan vicces? Hadd halljuk mi is - nézték össze a fiúk

-Ez olyan csajos dolog. - mondtam és ez után, csak beszélgettünk a bevetésről. Megkérdeztem Ericet hogy hogyan hozott ki. És hogy hova valósi. Megtudtam hogy Hollandiából jött. És semmi különleges képessége nincsen, csak siman jól bánik a késkkel és jól verekszik. Ezért sokszor béreli fel a S. H. I. E. L. D hogy legyen b-terv. Vagy testőrnek. Megtudtam hogy nincs nagy családja. Az anyjával él, mert az apja meghalt egy háborúban mikor még kisgyerek volt. Van egy bátja, de ő eltűnt, és nem ment haza. Én is elmeséltem, hogy amíg a nagyimmal éltem minden más volt. És hogy milyen volt az árva ház. Hogy hogyan jöttek ki a képességeim, és mikor fellöktem az ápolot. Azon mindenki felnevetett. Wanda is mesélt, hogyan lett mutáns. És hogyan élte túl a testvére elvesztését. Majd persze Rogers is beszélt egy kicsit a polgárháborúról. Majd vicceket is meséltünk. Meséltek arról is, hogy Thor egyszer meg akarta verni Stevet és hogy lett egy nagy homokija is. Én csak nevettem, mivel én okoztam.

Észre vettem, hogy sokat ér össze a kezem Ericel. Majd  mindenki kiment, csak én maradtam ott vele.

-Egyébként köszönöm hogy kimenették akkor.-mosolyogtam rá

-Ez a munkám - kacsintott, és kedvesen rám mosolygott.

-És? Mióta vagy bosszúálló.-kérdezte

-Hát nem tudom fél éve. És te eddig hol voltál?

-Igazából nem vagyok se Shieldes, se bosszú álló. - nevetett fel - igazából csak simán be segítek ha úgy van. - mosolygott

-Még mindig keresnek? - kérdezte

-Mármint az Árva ház?

-Igen.

-Hát... Gondolom. Nem ott lakok. És nem hinném hogy el tudnak kapni. Miért kérded?

-Nem tudom. Csak Furyval beszéltük hogy itt maradok és védem a csapatot. Tudod nem tudok sok mindent. De b-tervnek jó vagyok.

-Igen. Bár ha nem omlott volna össze az épület, simán kijöttem volna-mondtam nevetve

-Gondolom - gúnyolódott.  Beletúrt szinte már fehér hajába, és a szemembe nézett. Pár miliméterrel közelebb ült és megkerdezte

-Hogy vagytok Peterrel?

-Jól. Nagyon jól. - mondtam és vissza gondoltam a tegnap estére. Egyből elkezdett hiányozni a barátom.

-Szerintem én megyek is. - Álltam fel, és kimentem.

\Az idő lány /\F. F/ \Tom Holland\/ Pókember/ \ Marvel/ BEFEjEZVE Where stories live. Discover now