\Az idő lány /\F. F/ \Tom Holland\/ Pókember/ \ Marvel/ BEFEjEZVE

🚫Friend Zone🚫

Mikor felöltöztem, mindenhol keresten Petert de nem találtam sehol. Kezdtem félni hogy elment, vagy valahol valami baj történt. Mivel senkit sem találtam. Gyorsan elmentem Wandához, hogy megkérdezzem hogy nem-e látta őket.
Gyorsan be kopogtat.

-Gyere! - üvöltötte ki, én pedig benyitottam. Éppen ült a földön, és valamit vagdosott.

-Sziaa-mondtam úgy hogy elnyújtottam az a-betűt. - Mit csinálsz?

-Ő hát unatkozok ezért úgy gondoltam csinálok valami diszt a szobámba.

-Rendben.-néztem tovább azt amit csinál.

-És miért jöttél?

-Ja, igen. Nem láttad a többieket? - kérdeztem

-Nem tudom. Egy órája még nagy hangzavar volt. Nézz le az alagsorba.

-Rendben. Akkor szia - elköszöntem, és becsuktam az ajtót. Elmentem a lifthez, és beütöttem az utolsó előtti szintet. Nyugodt zene ment közben, és gondolkodtam hogy mi lehet ott. Hisz én még az alagsorba még soha nem voltam.
Mikor a lift egy csillingeléssel jelezte hogy megérkezett. Kinyílt az ajtó, majd én kiléptem. Hangos zene szólt az egész helyen. Egy hosszú folyosón mentem végig. Pár helyen volt egy ajtó. Kíváncsi voltam mi volt mögöttük, ezért kinyitottam.

Az egyik ajtó, egy nagy edző termet takart. A másik egy kisebb termet, és a harmadikból szólt a zene. Az az ajtó ki volt nyitva. Mikor oda mentem, bekukucskáltam az ajtón, és megláttam a fiúkat kosarazni.

Mindegyik futkározott, és észre sem vették hogy be ültem a kispadra. Néztem ahogyan kosaraznak, de leginkább Peteren akadt meg a tekintetem. Nem volt rajta póló, csak egy rövid nadrág. Profin vezette a labdát, és kettőt is kosárra tett. Alig bírtam magam ilyenkor vissza fogni hogy ne üvöltsek. Inkább halkan néztem.
Ismét Peter vezette a labdát, érdekes volt figyelni ahogyan az izmai megfeszülnek, és úgy passzolja tovább a labdát. Ámulattal néztem őket úgy fél órán keresztül, mikor is egy nagy sípszóval jelezte a hangszóró, hogy vége a játéknak. Persze hogy ez a terem is teljesen modernizálva van. Természetesen Peter Csapata nyert. Mindenki újongott és kiabált. Gyorsan lepacsiztak, majd megbeszéltek pár kosarat, vagy cselt. Már egy ici picit untam hogy észre sem vesznek, de közben élveztem is hogy ki hallgathatom őket.
Peter elköszönt, ám a többiek még maradtak. Mikor kifelé indult, egyből meglátott és elmosolyodott.

-Szia épp hozzád indultam - megpuszilt, és elindultunk kifelé.

-Hát itt vagyok. Ügyes voltál - nyomtam egy puszit az arcára

-köszi - mosolygott majd bement az öltözőbe a többiekkel. Én addig leülten az egyik ott lévő padra. Elgondolkodtam hogy elmondjam-e Peternek hogy Ericcel együtt voltam Dzsakuzzizni. De úgy döntöttem hogy hülyeség lenne.