\Az idő lány /\F. F/ \Tom Holland\/ Pókember/ \ Marvel/ BEFEjEZVE

Help me

*Nessa*

Csak homályos képeket láttam. A fejem fájt, nem kaptam rendesen levegőt. A lábam össze volt kötözöve, nagyon nehéz volt. Meg sem tudtam mozdítani. Alig eszméltem föl, de már pánikba is estem. Bár hova néztem, nem láttam rendesen.  Észre vettem Ericet, és ahogyan tüsténkedik. Rám nézett, fel vonta a szemöldökét és oda jött hozzám. Arca sápadt, és kifejezéstelen  volt.

-Tudod... Ez a Dokk már rég le van zárva. Nem jönnek ide, senki soha. - mondta fa arccal.

-szóval csak átt vágtál? Eddig csináltad? Kihasználtál? Tönkre tetted az életem?- mondtam megvetéssel.

-szórakoztam kicsit... Jó fej vagy. Jól is nézel ki. Legalább kicsit kiéltem magam. Meg hát, tudom hogy nem szerettél.

-Te egy utolsó faszkalap vagy-üvöltöttem rá.

-Shh.. Ne légy ilyen hangos... - mosolygott gúnyosan, majd bekötötte a szám.
- Ne aggódj... Még egy pár perc, és már úgy sem fogsz lélegezni. Mély itt a víz. Gyorsan elsüllyedsz majd ezzel a súllyal a lábadon. - mutatott rá a lábamra. Még mindig homályosan láttam, és már semmi reményem nem volt. Elűztem magamtól a legjobb embert az életemből. Elrontottam mindent. Itt, már sajnos nem tudok semmit tenni. De még is kifolyt a könnyem. Sajnos senki nem tudja hogy én itt vagyok, és hogy nem megyek többé haza. Bár egy valami, még foglalkoztatott.

-ühmm-nyögtem. Ő rám nézett, oda jött és lehúzta az anyagot a számról.

-Ki bérelt fel? - kérdeztem tárgyilagosan.

-Az Árva ház. Tudod Fury nagyon nagy árat fizetett érted. Beperelték, és körözik is.

-Tudja hogy ki vagy?

-Nem nem tudta. Beépültem, és elintézem a dolgom. Ezután éltünök. Öt perc múlva itt fog állni egy terepjáró, beszállok, és kapok egy új nevet, adatokat és elutazok Európába.

-Utállak. - mondtam megvetően

-hát ez már nem váltóztat... Viszont meguntalak. Gyere megnézzül a tengert.-mondta, és oda húzott a Dokk szélére.

-nagy levegő... - és bele lökött. Mélybe merültem, és gyorsan süllyedtem le a tenger fenekére. Még láttam ahogyan elfordul, és elsétál.

Egyre sötétedett ahogyan tíz másodpercel később, már finoman lehuppantam a tenger mélyére. Próbáltam úszni, harcolni. De mind hiába. Ennyi volt. Utolsó levegő vételem utolsó kis darabjit engedtem ki a tüdőmből, és már teljesen üres volt. Addig harcoltam, míg le nem csukodott lassan a szemhélyam. Utolsó pillanatban éreztem a testem körül valamit.

*Peter*

A kikötő utolsó Dokkjánál állt. Össze pakolt egy táskába, és gyorsan kifutott. Ekkor döntöttem el, hogy bele ugrok a vízbe. Nem látott meg, hála istennek. Bele merültem a vízbe, és úsztam le. Nessa olyan mélyen volt, hogy lehetetlenség lett volna le úszni odáig. Kilőttem a hálóm, ami a víz miatt nem ment sokáig, de a kilövési erő miatt, elérte Nessa lábát. Kezdett kifogyni a tüdőmből a levegő. Magamhoz huztam, és úsztam fel. Felérge kihúztam a vízből. Nem lélegzett, nem volt pulzusa. Elkeztem két kézzel ütemre nyomni a mellkasát, majd egy-két perc múlva, kinyitottam a száját, és levegőt fújtam bele. Nessa elkezdett köhögni. Majdnem egy liter vízet köpött ki, majd vissza feküdt, pislantott egypárat, majd elájult. Volt légzése, és normális pulzusa. Felemeltem, és haza mentem vele.

-Hihetetlen ami történt... - mondta Natasha mellettem. Én nem tudtam megszolalni. A szívem a torkomban dobogott amikor Nessát a kórházban vizsgálták. Éppenhogy magánál volt. Engem nézett, majd néha az orvost. Én rá mosolyogtam, mire ő félre nézett, és szomorúan hallgatta az orvost.

-még szeret... - mondta újra Nat. Rá nézek..

-de már nem úgy mint régen.-lenéztem szomorúan.

-Tényleg nem. Mert mostmár jobban szeret. Tudod... Neki nagyon hiányoztál. - mondta. Felnézek rá, és még csillan a szememben a remény, hogy újra az enyém lehet.

-Biztos kell neki idő. Mivel... Nem bíztál benne. Éppen tovább lépett, de kiderült hogy csak meg akarták ölni. Átt kell lépnie ezen, elrendezni a szálakat, és újra egyenesbe jönnie. - mondta Nat. Ebben a pillanatban jött ki az orvos élénk.

-önök a...

-a pasia... Barát... Az egyik közeli ismerőse. - köszöntem.

-a barátai vagyunk-mosolygott Nat és rám nézett.
-Mit tudhatunk?

-Hát, sok vizet nyelt, de túl éli. A sok zúzódás van a bordáján, és a karján. A fejét csúnyán beütötte. Oxigén hiány, és pár seb. A nyakán lila foltok valószínűleg folytogatás. Össze vetve... Semmi olyan amit nem élne átt fizikálisan. De... Mentálisan... Mentálisan figyeljetek oda rá. Holnap reggel haza mehet - mosolygott rám az orvos...