\Az idő lány /\F. F/ \Tom Holland\/ Pókember/ \ Marvel/ BEFEjEZVE

Gyanú

-Peter-

Éppen figyeltem azt az idióta faszt mikor csipogott az órám. Teljes sokkba voltam és amien gyorsan csak tudtam felvettem.

-MJ most nem jó - mondtam haragosan.

-Peter hol vagy? - fennhangon mondta

-Valahol. -

Egy kis csönd után megszólalt.

-Mit keresel a régi raktárba? - kérdezte a barátnőm

-Dolgom van kicsim. - enyhültem meg. - Tudod hálót szövök.

-Haha siess majd.

Kényelmesen leültem, és néztem tovább Ericet ahogyan nézi a raktár áram ellátását. MJ mindig a jó időben hív. Még jó hogy nem mondom el neki hol vagyok. Mérgezően féltékeny. Semmi kedvem veszekedni vele hogy ismét Furyval és Nessával dolgozom. Vagyis... Csak titokban. Fura nekem ez az Eric.

-Kapcsolom-mondta Eric érzelem nélkül, felvette a táskáját és elfutott. Egyből felpattantam és követtem a plafonon.
Befutott valami ismeretlen szobába. Leugrottam, és egyből rá nyitottam az ajtóra de zárva. *mi? * fura. Villám gyorsan körbe néztem és mikor megláttam egy szellőző nyíllást, egyből bele másztam és megpróbáltam csendesen kúszni.
Mikor láttam egy kis nyílást, egyből hallgatóztam.

-Á hát ön volt az-mondta Eric komolyan

-Ki lenne más... És ő hol van? - kérdezte egy ismeretlen női hang.

-Pont jó helyen. Nem kell bele avatkozni a munkámba. Én vagyok a legjobb tudod hogy bárkit elintézek. Egy kis idő még, és elkapom ne aggódj...-mondta és fél szememmel láttam ahogyan mosolyog.

-Pontosan tudom. De a bizottság már látni akarja. Vagyis. Pont hogy már nem akarja látni. - mondta a nő, és elsétált. Majd Eric is így tett. Nem nagyon fogtam föl hogy mit történt az imént, de tudom hogy valami rosszban santikál. Mondjuk már akkor selytettem ezt amikor megláttam először Vanessa mellett.

Gyorsan kimásztam, és észre vehetetlenül elhagytam az épületet. És kint vártam a többiekkel együtt.

-Peter, nem láttál bent senki mást ugye? - kérdezte Stark.

-Őhm... Nem - hazudtam- miért?

-volt az előbb egy nagyobb impulzus. És az egész házban felkapcsolt minden. Pedig a terv szerint nem így kellett volna lennie. Menjél - utasított a főnököm. Egyből elrohantam, és elkeztem keresni Nessát és azt a nyomorultat. Átt szaladtam egy teljes emeleten de semmi. Mikor is egy nagy robbanást hallodtam. Utánna pedig egy másikat. Hirtelen egy hatalmas fény támadt előttem és valaki belém esett.

-Mi...  Ó helló örülök hogy belém estél-vigyorogtam rá

-fogd be! - mondta Nessa és felált.

-Okes. Mit keresel itt?

-A D-szektor éppen robban fel. Mindjárt ez is felrobban. Elvesztettem a fülesem nem tudtam szólni. Fura volt hogy fel kapcsolt a lámpa. - mondta gépiesen.

-Jó akkor gyere - nyújtottam a kezem, amit ő ha fintorogva is de elfogadott. Felemeltem és gyorsan kivittem az épületből. Ami rögtön utánunk fel is robbant. Mi is alig úsztuk meg és nagy erővel a földbe csapódtunk.

Mikor magamhoz tértem, stabilan ültem és szemem előtt állt Nessza és Eric össze bújva. Persze majdnem elokádtam magam.

-Á Peter végre - őrült Natasha.

-jó reggelt-fogtam a fejem hiszen eléggé fájt.

-Kelj fel indulunk. - mondta a Kapitány.

Gyorsan beültem a kocsiba, ahogy mindenki más. Mire haza értünk már jobban voltam. Gyorsan kiszálltak a többiek az autóból, mivel engem Happy vitt tovább May-nénihez. Csak egy ember maradt bent. Most vagy soha.

-Bármit is tervezel... Én kiderítem mi az. - mondtam Eric szemébe sem nézve.

-Vicces ahogyan próbálkozol. - mondta mosolyogva.

-Én legalább nem akarom lerobbantani a csajomat mindenki szeme láttára - mondom komolyan. - ha bántani mered... Én elintézlek

Erre csak egy széles mosollyal rám nézett.

-Jó próbálkozást. - ezzel kiugrott a kocsiból, és megpuszilta Nessát és kézen fogva elsétáltak.

-Elég legyen! - megijedtem mert a fülembe lévő hangszórón megszólalt Happy.

-Happy ezt te is hallottad? - kérdeztem egyből.

-Igen és fel is vettem. - megkönyebbültem.

-De ne öld meg a szemeddel Ericet jó? Nyugodj le.

-próbálok. - mondtam keserűen.

Egy órával később már otthon voltam.
Mayel beszéltem azután átt jött Nad és MJ is. Ahogy elmentek a legnagyobb boldogsággal feküdtem le aludni. Elegem volt már ebből a napból. És végre elkezthettem azon gondolkozni hogyan fogom kideríteni mit akar Eric igazából. Hogy ki volt az a nő, és miért kell ehhez Nessa. Az édes Nessám. Jól elrontottam vele. Bárcsak vissza csinálhatnám. Folyton csak rá gondolok. Mindenről ő jut eszembe. A szeme, a humora...

Már korán reggel volt. Éppen csak öt órát ütötte az óra mikor Nessa ablaka alatt álltam. Gyanús jeleket kerestem. Persze nem volt semmi. Minden madár békésen fütyültek. Szép tavaszi reggel volt. Kissé fújt a szél, de már ilyenkor volt vagy húsz fok. Vártam hogy történjen valami de semmi. Gyorsan felugrottam a falra, hogy benézzek az ablakon. Mikor ott voltam, ledöbbenve láttam hogy Nessa mellett nem volt senki. Pedig biztos hogy volt mert ott egy cipő az ágy mellett. Gyorsan felkapszkodtam a tetőre, átt futottam a másik oldalra és éppen elcsíptem Ericet ahogy beül egy autóba. Egyből téli gázzal elindult a kocsi. Gyorsan utánna is rohantam

Sziasztok!! :-D köszönöm a sok pozitív vissza jelzést és remélem tetszik a story. Imádlak titeket és hozom sorba a részeket <3