F1 one shots

Egy szerencsétlen találkozás (Pierre Gasly)

Egy szerencsétlen találkozás(Pierre Gasly)

Nem emlékszem semmire. Az utolsó amire emlékszem hogy nagyon durván vitatkozok a barátommal majd egy autó közelit felém és egy meleg test ölel át. Majd fájdalmat érzek a fejemben és sötétség.
Iszonyatosan fáj és lüktet a fejem. Azonban hangokat hallok.
- Nagy szerencséje volt hogy az a fiú megmentette. Ha ő nincs akkor már nem élne. Szinte lehetetlen túlélni egy ekkora becsapódást.
- És a fiú.
- A bal csuklója, jobb térde és bal válla zúzódott meg nagyon és vannak apró sérülései. Azonban eszméleténél van és hamarosan áthelyezzük ide.
- És ő?
- Koponya sérülés. Csoda ha felébred és ha igen akkor emlékszik majd.
Balesetem volt? És még is hogy történhetett ez meg?

Fogalmam nincs mennyi idő telt el azóta amióta hallottam a beszélgetést. Viszont folyamatosan kisebb-nagyobb fájdalmaim vannak és nem tudok mit tenni. Nincs erőm hozzá.....
Melegség. A bal kezemnél. A hirtelen hőváltozás miatt egy aprót rándul a kezem.

- Örülök hogy érzékeléd a külvilágot. - szól egy lágy hang - Igaz több komolyabb sérülésem van, de a tiéd az rosszabb. Kérlek minél előbb ébredj fel.
És végre sikerült. Sikerült kinyitom a szemem, igaz résnyire és a fiúra néztem. Gépekre van kapcsolva és a keze és lába gipsz én van. Nagyon rosszul festett, de azok után amit tett hálás vagyok neki.  Azonban, mint mindennek ennek is el kell mennie. Hirtelen csuklik le a fejem és ismét a sötétbe burkolózom.

Utánna viszont semmi. Egy árva beszéd foszlány vagy egy kézszorítás, semmi.
Aztán ismét. A melegség a kezemnél. De aztán jött egy fejfájás. Sokkal rosszabb volt mint a többi.

- Fájdalmai vannak. Valaki jöjjön. - kiált egy hang mellettem. Aztán ismét elnyel a sötétség.

Unom ezeket a hirtelen jött fájdalmakat. És ami a legrosszabb nem tudom milyen erősségűek.
Gondolkoztam. Ismét ugyan az a lágy hang szólt. Most viszont több erő volt a hangjában mint legutóbb.

Fény. Túl erős fény. Miért van az hogy mindig csak a rossz?

- Szia. - szól egy hang. Oldalra pillantok és ott van. Ott ül előttem egy sötétkék farmerben és fehér pólóban. Viszont egy karcolás annyi nincs rajta. A gipszek mind lekerültek róla és be kellett látnom hogy nem ronda. Aztán hirtelen eszembe jutott. Itt nem pár nap telt el!
- Mennyi..... - ki vagyok száradva így ezt az egy szót is nehezen mondom ki.
- Várj hozok vizet.
Amint a kezembe adja megpróbálom magam ülő helyzetbe tornázni és bele kortyolok a hűsítő italba.
- Köszönöm. - nézek rá hálásan.
- Igazán nincs mit.
- Mennyi idő telt el? - lehajtja a fejét.
- Több, mint.... Egy év.
Hogy tessék? Több mint egy év?
- Az nem lehet.
- Sajnálom hogy tőlem kell megtudnod, de ez igaz.
Mindent elmondott. Hogy mi történt pontosan és hogy mi történt amikor kiengedték.
- Értem. Viszont muszály megkérdeznem. A nevemen szólítottál és köszönöm, de én nem tudom a te neved.
- Pierre.