F L A M E S O F S I N |✔ ÁTÍRÁS ALATT|

-14-

Karikás szemekkel ébredtem. A tegnap esti előadásomat sikeresen kihagytam, amin természetesen teljesen bepánikoltam, így a délutáni programomat (a sírást) megfejeltem egy kis zokogással. 
Szerencsére reggelre sikerült helyretennem magamban a dolgokat legalább annyira, hogy ha nem is engedem el a nehézségeket, de legalább nem foglalkozok velük, ameddig lehet. Egészséges életfelfogás, de jobbat nem tudok még. 

Amilyen eseménydús volt a tegnapi nap, annyira lapos a mai. Az előadásaink után Julie-val és Pamela-val beültünk egy cukrászdába és végig a holnap estén pörögtünk. Őszintén szólva rohadtul izgatott voltam
Szűnni nem akaró gyomorideggel léteztem a következő időkben. Másnap a dizájntörténet előadásom után, Pamelával karöltve vonultunk ki az egyetem elé. Mikor végre Julie is megérkezett, sikongatva indultunk el a lakásom felé. 

- Ebben milyen a seggem?- fordult hátra Pamela egy bőrszoknyában feszítve. 
- Daaamn Girl- adott rá egyértelmű választ Julie, aki éppen egy rikító sárga feszülős ruhát ráncigált magára. Megmosolyogtatott a jelenet hétköznapisága.
Felállva segítettem Julie-nak helyre tenni magán a ruháját, majd kitárt karokkal a lányok felé fordultam. 
- Na és velem mi legyen?- tettem fel a nagy kérdést. A két lány cinkosan egymásra nézett, majd szavak nélkül megvitatták a sorsomat.
Kívülállóként néztem végig, ahogy feltúrják a szekrényemet, megfelelő ruhak után kutatva. Kicsit kétségbe estem, mikor előhúztak egy pezsgő színű, mélyen dekoltált, köldök felettig érő, selyem fűzőt. Ez az a darab, amit úgy vettem meg, hogy szigorúan fekete garbóhoz veszem fel, de még így sem volt hozzá elég bátorságom.
- Biztos, hogy nem- keztem bele az ellenkezésbe, de a lányok nemleges választ nem fogadtak el a darabot illetően.
Miután végigpanaszkodtam a készülődésem, már láttam a lányok szemében a lelki fáradtságot, amit okoztam nekik.
Végül csak egy szó nélkül feszengtem a tükröm előtt az imént említett felsőben és egy fekete magasított derekú farmerben.
- Áhhá - húzta ki ismét a fejét a szekrényemből Pamela, majd a kezében tartott fekete magassarkú szandálomat, diadalittasan a magasba emelte - tökéletes.
Nem voltam biztos a választásban -hiszen a bokámon kívül, csak a lábújjaimnál elhelyezkedő szíj fogta a lábamat- mégsem ellenkeztem, mert féltem, még egy panasz után lepasszolnak az estére.

A többiek magabiztosságával ellentétben, én nem tudtam felvenni a különben elég testhezálló boss bitch szerepet.
- Jézusom, Daisy! Felejtsd el mi van rajtad és érezd jól magad. Csodásan festesa kurva életbe is - rivallt rám Julie. Kellett ez a fejmosás, mert valami a helyére billent bennem. Mintha egy kapcsolóval kikapcsolták volna, minden magammal kapcsolatos kételyem és eluralkodott rajtam a magabiztosság. Tudtam, hogy, ha nem engedem el magam, az este egy kínszenvedés lesz.

Kb. 15 perc lehetett az út a buli helyszínéig. Mikor a taxi lefékezett, sietve kifiettük, az igencsak bőbeszédű soffőrünket, majd izgatottan fordultunk a dübörgő zene forrása felé.
- Gyerünk már! - ragadta meg a kezünket a középen álló Julie.
Ahogy kinyílt a hatalmas csarnol ajtaja, a zene élesen hatolt a fülembe. Éreztem, ahogy a vérem, a zene ütemére kezd el pumpálódni, ezzel teljesen átadva a testem a szórakozásnak. Ahogy körülnéztem az egy ütemben ugráló tömegen, láttam ahogy szinte különböző csoportok alakultak ki a tánctéren.
Kérdő tekintettel néztem Julie felé, aki csak a fejével bólintva jelezte, hogy a bárpultot vegyük célba.
- Három malibut légyszi - kiabálra a csapos srácnak mosolyogva. - Naszóval. - fordult ismét felém, a rendelés leadása után. - Pamela, figyelj, most jön a lényeg. Tehát. A tánctér kötepe, tabu. Ott vannak a suli gazdaságis ribijei és a hímringyók gyülekezete. Szóval, hacsak nem nemibetegségekre fáj a fogatok, ne menjetek oda. - elhúztam a számat a jellemzést hallva
- Aztán... jobb oldalt, az ablakok alatt, ott vannak a művészetisek. Jó arcok igazából, csakhát művészlelkek na. Van köztük pár jó arc. Balra pediiig...tadaaa, a sport tagozat. Élükön a suli elérhetetlen adoniszával Noah Carrington. - a név hallatára lefehéredtem. Tisztában voltam vele, hogy nem elkerülhető, hogy valamilyen formában találkozzak vele, hiszen még mindig egy egyetemen osztozunk, de bíztam benne, bogy legalább ma este nem nyomja rá a bélyegét a hangulatomra. Megjegyeztem, hogy hol mutatta Julie a társaságikat és az eszembe véstem, hogy azt a helyet jól elkerüljem.
A hirtelen jött adrenalin miatt, ahogy kikaptuk a malibukat én rögtön lehúztam az enyéban, a barátaim nem kis meglepetésére.
- Gyorsan mégegyet!- mondtam, mert tudtam, hogy enélkül szinte csoda lenne, ha kihúznám az estét.
Miután éreztem, ahogy a második adag is végigfolyik a torkomon, a magasba emelve a kezemet sikítottam el magamat. Rámosolyogtam az értetlen tekintetrel kémlelő lányokra, majd feléjük nyújtva a kezem, invitáltam őket a tánctérre.

A sokadik kör pia után a con altura-ra igyekeztük a csípőnk ringatásával megszégyeníteni a kultúra jelenlevő képviselőit... hát, kisebb sikerrel, ami azt illeti. Észrevettem, ahogy tőlünk pár méterre, egy piros esőkabátot viselő srác, igen erősen a mellettem ringatózó Julie-t kémleli. Óvatosan odébbtáncoltam, majd az említett lány oldalát megbökve, kicsit kötelebb húztam magamhoz.
- A piros kabátos srác tutira réged bámul- ordítottam a lány fülébe. Ahogy a fiúra vezetre tekintetét, zavartan kapta szája elé a kezét. A kabátos észreverre a lány aran,os reakcióját, majd látva, hogy nem alutasítás várja, megindult felénk. Karon ragadtam, az eddigi történéseket tökéletesen ignoráló Pamelát, majd Julie-nak jelezve, hogy majd hívjon, odébbtáncoltattam a lányt.
- Igyuuunk Daisyyy- nyávogott a fülembe Pamela, miközben a nyakamon átvetette karját.
Mivel én a buli elején elfogyasztott két malibun kívül, ami azóta stépen ki is stállt belőlem, nem ittqm még semmit, mély egyetértésben vezettem Pamelát a pulthoz. Voltam annyira józan, hogy felmérjem a barátnőm állapotát és megállapítsam, hogy veszélyes lenne, ha többet inna, így a kreatív elmémet elővéve rendeltem.

Mikor kikaptuk az italokat, a vodkám sietős lehúzása után, fogtam a Pamelának rendelt vizet, majd töltöttem belőle az imént kiürült poharamba. A lány ebből szerencsére semmit nem vett észre, így fintorpgva közölte, hogy ez kurva erős amit adtam neki.
Már az ötödik kis adag vizet diktálhattam le Pamelán, mikor megjelent egy ismerős alak a lány mögött.
Örömömben lecsaptam a kezeben lévő dolgokat abárpultra, majd az alak felé sietrem. Mielőtt oda értem Theo-hoz, még gyorsan hátrapillantottam Pamelára, aki mély diskurálásba kezdett a vizesüveggel. Miután úgy ítéltem, nem lesz baja, boldogqn ugrottam az ismerős nyakába.
Boldog állapotom meglepte a fiút, aki meglepettségében alig tudott visszaölelni.
- Annyira örülök, hogy itt vaaagy- hagytam el magam teljesen a karjaiban. A fiú félmosolyra húzódott szája, most csábítóan hatott rám.
-Úristen, neked most tuti innod kell velem - szakadt ki belőlem az első gondolat, ami egy ideje megfordult a fejemben. Theo karját megragadva kezdtem el húzni a bárpult felé. Mozgásán érződött, hogy ő sem józan és ez végtelenül szórakoztatott engem.
- Mit kér a szép hölgy? - nézett rám kihívóan. A kérdésre oldalra híztam a számat és tanakodásba kezdtem. Gondolataim nem sokáig maradtam a feltett kérdés megválaszolásán, inkább az aktuálisan sgóló zenére összpontosítottak. Vártam, hogy elérkezzen a refrén. Amikor Theo még mindig várakozó arcára pillantottam, mutatóújjam feltartva jeleztem, hogy várjon még kicsit a választa.
Pam-pam...
-TEQUILA - ordítottam a szám szövegét, majd orbitális nevetésben törtem ki.
Theo kikérte az említett italt, majd ezekre várva nevettünk a véletlen egybeesésen. A csapos srác mosolyogva csúsztatta a poharakat Theo elé, majd lepacsizott a sráccal. Mikor a nevetőpartnerem ismét rám elemte tekintetét, felém emelve a kis pohqrat, átvettem tőle. Koccintottunk egyet, majd stinkronban döntöttük le a folytogató alkoholt.
Ekkor mintha lassítottfelvételben kezdtem volna látni a világot.
Theo szőkésbarna tincsei ütemesen rugózta a feje tetején, miközben valamiről magyarázott. Szemei érdeklődően néztek az enyéimbe, mikor elhallgatott. Kezét kinyújtva, várt. Ösztönösen csúsztattam bele az újjaimat a tenyerébe. Szegén, Pamelával nem is rörődve, vágytól csöpögve követtem Theot a tánctérre. Ahogy ismét érezt3m a vér lüktetését az ereimben, a körülöttem játszódó képek, úgy gyorsultak fel eredeti tempóra. Theo az oldalamra csúsztatta kezeit, majd felvéve csípőm mozgásának ütemét, ringatta azt. Közelebb léptem hozza, megszüntetve köztünk a legkisebb távolságot is. A mellkasának lapulva éreztem, ahogy gyorsulni kezd a fiú szívverése. Felnéztem Theo egő tekintetébe. Nem, tudom mi játszódott le akkor a fejemben, de valami azt súgta meg kell tennem.
Arcát a kezeim közé vége szüntettem meg a távolságot az ajkaink között.