KTH:
Az egész napot elaludtuk. Délután négykor keltünk, akkot is csak a tvt néztük hárman valami animet. Ők ketten nézték annyira, én addig a Nyulamat piszkáltam. Belső combját piszkáltam, mikor odanyúlt a kezemért, hogy eltudja venni, de nem járt sikerrel. Mivel a Törpe itt volt, ezért inkább a póló alá nyúltam és a hasfalát simogattam, ami miatt hátradőlt és felsóhajtott. Hajkoronájába bele pusziltam és elmosolyodtam. Törpe Kook ölében, de inkább előtte ül, mivel törökülésbe és előre hajolva nézi a tvt. Csodás idilli pillanat..
Kellett megszólalnom. Nem megcsörren a telefon?!
Magamhoz véve a telefont nézem meg ki az. Namjoon. Mit akar? Kiszállva a meleg, puha ágyból megyek ki a szobából és veszem fel.-Már vártam, mond-mondom gondterhelten felsóhajtva.
-Ne haragudj, de azt tegnap nem mondtuk, hogy Felixet nem tudtuk kinyírni, de ma megtaláltuk és itt van lent a pincébe. Esetleg végbeszédet tarthanál neki.. Vagy nem tudom..-mondja félénken.
Sóhajtva szólalok meg.
-Adjatok tíz percet. Mindjárt ott leszek. Cuccokat elő-tettem le a telefont.
Vissza mentem a szobába és Kooknak adtam egy lágy csókot, majd kicsit eltávolodva tőle néztem a szemébe.
-Ne haragudj Nyuszim, de most hívtak, hogy mennem kell. Tudom, hogy mit ígértem meg ma, de ígérem egy és fél órán belül visszajövök. Tényleg ne haragudj, hogy dolgom van..-súgom mindent az ajkaira megbánó szemekkel.
-Menj csak nyugodtan. El leszünk-mosolyog kissé szomorúan.
-Biztos?-csak bólint.
Egy utolsó puszit adva a szájára kezdtem el öltözni a maffiás ruhámba, majd mikor végeztem a Törpe a lábamat fogta.
-Tata, hova mész?-néz szomorúan.
Tata?!
-Először is. Tata? Másodszor. Nemsokára itthon leszek, rendben?-gugolok le.
-Ez a Tata-mutat a pólójára, amin egy szív volt egy hasonló téglalap mosollyal.
-Értem. Na, de menj vissza az ágyikóba, mert ott meleg van. Na hajrá!-kelek fel.
Elköszönve tőlük indulok a helyszínre..
*pince*
-POFÁZZ MÁR TE ROHADÉK!-vágom pofon tiszta erőből újra.
Ez már a hatodik pofonja, a kezem kezd égni, de per pillanat nem érdekel most az se.
-Minek?-szólal meg most először.
-Minek? Talán, mert én mondtam. Türelmes ember vagyok, felőlem szenvedhetsz is. Te tudod-álltam fel és kezdtem az ajtó felé kimenni.
-Várj. Apád él még..-mondja egy kis mosollyal.
Abban a pillanatban megfordultam és bevertem neki egyet ököllel, majd a talpammal megrúgva a mellkasát dőlt hátra a kikötözött székkel a fejét beverve. A bentlévők mind össze rezzentek, még a barátaim is. Kimentem a teremből majd az épületből és rögtön haza indultam. Csak szórakozik velem. Saját maga ölte meg, csak szívat, mint mindig, de most nekem nem kell a színjátéka. Mondjuk kicsit érdekes, hogy anyám él még és amit mondott Kooknak. Jobban oda kell figyeljek a családomra. A biztonsági,-és kamerai rendszert meg kell erősíteni. Addig nem nyugszom amíg nincsenek biztonságban. Kookék és Namjoonék.
FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ TÖRTÉNÉSEK ENYHE EROTIKUS JELENET JÁTSZÓDIK LE! HA NEM BÍROD, KÉRLEK GÖRGESD ÁT A KIJELÖLT RÉSZIG! MEGÉRTÉSED, NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!