You Are Mine!-VKook [𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃]

10.rész

KTH:

Nem. Nem őrültem meg. Kicsit se. Csak muszáj volt vagy Kook nem jön vissza. Volt már egy hasonló eset amikor Kook elment egy táborba. Nem éreztem iránta még semmit,-vagy is csak azt hittem-de piszkosul hiányzott, ezért a második nap haza kellett jönnie. Amikor visszajött észhez tértem és megkérdeztem miért van itt. Azt mondta miattam, mert elmentek otthonról. Csak letaglózva álltam a nappali közepén nézve az aggódó tekintetű nyuszifiút. Mikor Jin elmondta mi volt, Kooktól rengetegszer bocsánatot kértem. Egy darabig még bűntudatom is volt. Azóta nem hagyják Őt egy napnál tovább sehol se. És akkor kezdtem rájönni mit is érzek iránta. Megijedtem, hogy szerelmes vagyok belé, de attól még jobban, hogy fiúba. Ez volt úgy kb. három éve. Viszont most eltelt egy hónap. Kezdek kifordulni magamból. Ezért is mutattam ki az őrültség jeleit, holott nem volt nagy bajom. Tudtam, hogy vissza hozzák Őt hozzám. Hobi már elment értük. Van egy testvére is aki tiszta Jungkook. Lehet, hogy őt is...... na jó ez nagyon rossz vicc volt. Olyan beteg nem vagyok.

-MEGJÖTTÜNK!-kiabál Hobi.

Mivel nem rég keltem és nem mozdultam ki az ágyamból eljátszottam, hogy alszok. Fáradt vagyok.

-Tae itt vagyu...-és ki is ment.

Helyette Kook jött be.

-Tudod kibaszottul gyűlőllek-ül le a kis fotelba.

-Komolyan rám küldted az embereidet? Azt hitted nem jövök rá, hogy mi vagy? Azt hitted miattad jöttem vissza?-állt fel és felém kezdett sétálni.

-Ha az öcsémet bántod, nagyon megfogod bánni. Kibaszottul!-kezdett hangosabban beszélni.

-Egy önfejű, beképzelt fasz vagy, de olyan amilyet a világ még csak képzelni se tudott! Gyűlőllek! Utállak! Egy rohadt ember vagy! Egy kibaszott GYILKOS! Mond engem nem akartál megölni? Vagy esetleg Jimint? Hoseokot? Namjoont? Jint? Vagy Yoongit? Lisaval mit csináltál? Megölted? Szeretett tiszta szívből te meg ellökted?! Miattam? MIATTAM?! Egy senki házi, gyenge, lelkileg összetört szarral?! PONT VELEM? Tudom, hogy nem alszol. Nyisd ki a szemed és nézz rám!-lassan kinyitottam és rá néztem.

-Engem akarsz? Úgy mint Lisat? Kihasználni valaki más miatt? Én nem dőlök be a kis játékaidnak! Ne hidd, hogy majd alattad fogok nyögni mint egy rossz kurva! Egy gyenge, elbaszot lelket teszel még jobban tönkre?! KURVÁRA BÍZTAM BENNED, HOGY SOHA NEM HAGYSZ EL ÉS NEM FOGSZ BÁNTANI! BÍZTAM! FELNÉZTEM RÁD! TUDOD MIT JELENT? TUDOD!!-ültem fel az ágyon Őt nézve előttem, ahogy sír.

-Te voltál az egyetlen családtagom!! AZ EGYETLEN! Tudod te mekkorát csalódtam benned? Akire mindig is felnéztem? Szerelmes vagy belém? Lisa miért nem volt jó? Miért jobb egy srác a csajtól? VAGY ENGEM AKARTÁL MÉG JOBBAN A FÖLDBE DÖNGÖLNI?! Gyűlőllek! Érted! Kibaszottul utállak! TE EGY GYILKOS VAGY!-itt felálltam ökölbe szorított kezekkel.

-EMBEREKET ÖLSZ PÉNZÉRT! Ez akkora egy... nem is tudok mit mondani rá! EGY MAFFIA SZERVEZET KIBASZOTT FŐNÖKE VAGY! GYILKOS!-itt fordítottam a helyzeten és Ő volt az ágyban.

Csuklóját a feje fölé fogtam. Sírt, rángatozott és idegbetegesen fújta a levegőt.

-Igen. Igazad van. Ezért kéne a füled-farkad behúzni. Ki engedte meg, hogy kiabálj velem? Ki mondta, hogy kihasznállak? Ki mondta, hogy gyenge, senki házi szar vagy? Miért bántanám az öcséd? Miért dobtam el Lisat? Miért téged SZERETLEK?-kérdeztem ezeket nyugodtan.

Teljesen jogos a kiakadása.
Csak néztük egymást perceken keresztül, majd elkezdtem szája felé hajolni. Jungkook kapálózni próbált, de nem tud, így a fejét forgatta össze-vissza, ezért megfogtam a hüvelyk és a mutató ujjammal az állát és felém fordítottam.