You Are Mine!-VKook [𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃]

11.rész///➕1⃣6⃣

KTH:

*este*

Amikor Kook lerázott nagyon nagy düh jött fel bennem. Ezért elmentem abba a bárba ahova Jiminnel szoktunk járni. Három nőt dugtam meg egymás után. Mindegyiktől undorodtam, de muszáj volt. Legalábbis a farkamnak. Sárga földig ittam magam, ráadásul verekedtem is, meg láttam azt a fura fazont, aki szokott nézni, de nem csinál velem semmit. Mindig egyre közelebb jön, ami miatt kezdek félni. Ez akkor szokott lenni, mikor iszok, tudom, hogy nem igazi hanem illuzió, de akkor is félek tőle. Rémálmaim vannak és sírhatnékom van esténként. Haza értem, beestem az ajtón, ledobtam a cuccaim. Körül néztem és megláttam Kookot a kanapén. Még jó, hogy be süt a Hold fénye. Oda mentem hozzá és befeküdtem mellé. Fejemet a hátába fúrtam és gyorsan veszem a levegőt.

-Sajnálom...-suttogtam neki.

Megfordult és elakart volna menni, de szorosan fogtam magamhoz. Gondolom a kurváknak a parfümjét érezte meg a pia szagot.

-Eressz el-szólalt meg elfulló hangon.

-Kérlek ne menj. Nekem te kellesz. Csak aludj velem. Sajnálom, oké? Emberből vagyok én is. Én nem akartam, jó? Csak a pia vezérelt és te már felizgattál. Nem mentség, tudom jól, de kérlek maradj velem. Nem bírom ki mégegyszer. Meg akarok szabadulni tőle. Már nem bírom...-kezdtem sírni.

Görcsösen szorítottam magamhoz. Nem akartam újból látni azt az alakot. Elkezdte a hátamat simogatni, amitől megnyugodtam. Mélyen beszívtam az illatát és kezdtem elaludni.

*reggel*

Nincs mellettem. Már azt hittem álmodtam az egészet, amikor felülök és majdnem lefejelem Kookot, aki a kanapé hátának támaszkodik, előre hajolva engem nézve.

-Kitől félsz?-aish elkotyogtam volna?

De akkor is honnan tudja, hogy ember? Hülye kérdés.

-Senkitől-álltam volna fel, de a vállamnál fogva vissza húzott, elém jött és mélyen a szemembe nézett.

-Tudod ennél több kell, ha át akarsz verni-húzza fel a szemöldökét.

-Nem tudom miről beszélsz, de miért fáj a fejem?-oda akartam nyúlni ahol legjobban fáj, de elkapta a csuklóm és a levegőben maradt.

-Vagy beverted valahova vagy voltál olyan hülye és verekedtél. Szerencséd az, hogy a hajad el takarja, így Jin nem kap szívrohamot miattad. Valamennyire letisztítottam, de majd még megnézem- mondta egy szuszra és elengedte a csuklóm.

-Szóval kitől félsz?-ült le mellém.

Eh, mert majd elmondom neked nem? Igazából én se tudom ki az. Ez már azóta van velem mióta kidobtak minket. Nyolc éven keresztül éreztem a tekintetét magamon.

-Senki. Nem tudom miről beszélsz-néztem rá azzal az idióta grimasszal.

-Ne hazudj. A részeg ember a legőszintébb. Mond már el baszki.

-De nincs bajom-álltam fel, de lerántott újra maga mellé, utána bele ült az ölembe.

-Ugye tudod, hogy ez nagyon rossz ötlet-néztem rá felhúzva az egyik szemöldökömet.

-Miért akarod tudni?

-Az egy dolog, hogy kurvákat baszol, részegre iszod magad, elbasztad a bizalmamat feléd, de az nem, hogy szenvedsz és én ezt nézzem végig.. Bár nem vagyunk jóban, de attól segíthetek, hiszen a bátyámként tekintettem rád és csomószor segítettél nekem, amit szerintem ideje valamennyit törlesztenem-mondta néha elnézve rólam.