KTH:
Amikor lementem láttam, hogy Jungkook a gyógyszert akarja bevenni. Kiütöttem a kezéből.
-Jungkook, mi a faszt csinálsz?! Mond te normális vagy?!
-Igen?-hát én olyat....
-Jungkook... Az a gyógyszer veszélyes. Mi a francért veszed be?
-Hogy aludjak! Mi másért?
-Ezek a gecik nélkül is tudsz aludni!
-Nem!-és bevett egyet gyorsan.
Itt estem egy kisebb pánikba.
-Hányd ki!-fogtam a két vállamra.
-Nem! Engedj!-csak megfogtam a csuklóját és elkezdtem húzni a wc fele.
Kirántotta a kezét az enyémből és hátrébb lépett.
-Ki kell hánynod mielőtt feloldódik! Ne szórakozz, hanem gyere!
-Nem megyek! Nekem ez így jó! Nem fogom hánytatni magam!
-Jungkook...-de megfogta a mögötte lévő kést és rám szegezte.
Csak nagy szemekkel néztem rá. Ajtó csapodást hallottunk, ezért fél szemmel az ajtót nézte.
-Taehyung ugye...-
-De igen bevettem és akkor mi van? Húzzál haza!-ő is csak ugyanúgy néz mint én.
-Jungkook. Azt tedd le szépen. Rendben?-közeledik Yoongi.
Elvette a másik kést maga mögött és azt rá szegezte.
-Jungkook kérlek-rám nézett.
-Tedd le. Légyszíves-könnyesedik be a szemem.
Nem hatja meg.
-Állj meg ott! Ne gyere közelebb! Leszúrlak!-fenyegetett.
Yoongi is közeledni kezdett felé, de előbb észre vette és rá szegezte újból a kést.
-Te is! Maradj ott!
-Jungkook hadd segítsünk!-én.
-Mégis miben? Azt sem tudod mi bajom!
-Épp ezért akarunk segíteni!-Yoongi.
-Te csak ne kontrázz kerti törpe! Nem tudjátok milyen érzés! Nem tudjátok mennyire fáj! Mit akartok segíteni! Amíg nem élitek át nem tudtok segíteni! NE! MOZDULJ!-szólt Yoongira.
-Jungkook....
-Nincs Jungkook! Húzzatok vissza!-gondolkodik majd maga felé fordítja a kés hegyét.
Na ne!
-Te mit csinálsz?! Vedd el onnan!
-Nem veszem el!
-Jungkook gyere beszéljük meg. Nyugodtan. Felnőtt fejjel..-Yoongi.
-Nincs mit megbeszélni. Ne gyertek közelebb! Magamba szúrom!-és el is kezdte maga felé tolni.
Hátrébb mentünk, így nem nyomta tovább csak ott tartotta. Kezd átázni a pólója...
-JUNGKOOK! FEJEZD BE!-üvöltök rá sírva.
Ez sem tudja meghatni.
-Nem!
-Jungkook!-Yoongi.