You Are Mine!-VKook [𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃]

12.rész

KTH:

Kook előtt keltem, mivel a telefonom csörög és idegesít már. Feltápászkodtam magam ülőhelyzetbe és az éjjeliszekrény első fiókját kihúztam. Kivettem a telefonokat, Kookét az ágyra tettem, az enyémet felvettem.

-Ki az?-morogtam.

Soha nem szerettem, ha fel ébresztenek, főleg, ha Kookie mellett alszok.

-Szervusz Taehyungiee~-szólt bele az az idegesítő hang.

Lee Felix.

-Mit akarsz Lee?-kérdeztem undorral teli hangon.

Gyűlőlöm. Egyszer majdnem megölt engem, utána Jungkook következett volna.

-A maffiád és a barátod!

-Azt már nem! Soha!-morogtam és már üvöltöttem volna vele, ha Jungkook nem alszik.

-Hát akkor tudod mi lesz a következménye.

-Nem lesz semmilyen következménye!-sziszegtem.

-Ohoho, dehogynem! Megölöm az egyik szeretted! Melyik legyen mond?

-Hagyjál már! Hányszor fogod ezt bemesélni?!

-Nem hiszel? Ott van az a törpe. Simán el tudom rabolni.

-Hát akkor tévedsz. A többiek foggal-körömmel védik a kicsit. Nem lesz olyan könnyű, mint azt te hiszed!

-És a szüleiddel mi van?

-Na azért vegyél vissza!-emeltem fel a hangom.

-Miért szereted még őket? Hisz' eldobtak maguktól a betegséged miatt.

-Attól még a szüleim.

-Oh hát nem édes?-ezt kinek mondta?

-Taehyungie köszönj anyucidnak.

-Tessék?

-Taehyung! Te vagy az?-ez tényleg anyám hangja.

-Anyu? Igen én.

-Fiam kerülj a kezem közé! Azt is megbánod, hogy világra jöttél!-szólt bele apám idegesen.

Hát kösz apa jól esett!

-Apa? Neked is szia.

-És akkor még szemtelenkedik is.

-Ne felejtsd el, hogy TI dobtatok ki!-emeltem fel a hangom.

-Taehyung mibe keveredtél?-anyu.

-Hát egy maffia szervezetbe miután kidobtatok minket.

-Tessék?-kérdezték egyszerre.

-Igen és? A ti hibátok! Ti dobtatok ki minket!

-És? Nem ok arra, hogy...-anyu.

-Fiam ad nekik a maffiád és Jungkookot! Fiút találsz másikat is! A szüleid vagyunk!-apu.

-Akik eldobtak, hogy ahelyett mellettem lettek volna. És Kookot is, azért dobták ki, hogy ne legyek egyedül. Ő velem marad örökre. Többet ér mint Ti. Szóval ég veletek. Majd találkozunk még-mondtam nyugodtan.

-Szóval nem érdekelnek a szüleid?-anyám igen.

Ő nem dobott volna ki, de mindig apám után megy.

-Anyut hagyd békén!-szóltam erélyesen.

-Akkor kérem érte a jutalmam!

-Rendben! Hívom a rendőröket és ott lesznek.