𝕀𝕞𝕡𝕣𝕚𝕤𝕠𝕟𝕖𝕕 𝔸𝕥𝕥𝕣𝕒𝕔𝕥𝕚𝕠𝕟 [𝒷𝒶𝓀𝓊𝒹ℯ𝓀𝓊]🔞

9.rész

-Mostmár aludj.

-R-rendben! - fordulok a fal felé.
——————————————————
Már kb fél órája próbálok aludni, és a fájdalom nem múlik. Ez rosszabb, mint amikor az erőmhöz kellett hozzá szoknom. Már nem volt kényelmes ez a póz, ezért Kacchan felé fordultam. Ő már javában aludt, ezért elkezdtem bámulni. [Ezért ki leszek nyírva.] Meg akarom ölelni... De, mivan ha bántani fog? Nem érdekel! Éltem már meg nagyobb fájdalmat. - majd a mellkasába fúrom az arcomat. - Az illata meglepően jó volt, egy ilyen undorító helyen.
——————————————————
-Jóreggelt gerlicék! - jön be Denki zajongva.

-Fogd már be, alszok bro! - tette hozzá Sero.

-Hé Kirishima, miért nem mész oda a szerelmedhez? - vetette fel a kérdést pikachu. Majd ő el is indult az ágy felé, amikor Hanta megszólalt

-Hol a zöld hajú?

-Tényleg! - kezdett el keresni a szemeivel Kaminari.

Eijiro az ágyamra ült, egyenesen Bakugou fejéhez, amikor egy puszit készült az arcára nyomni.

-Mit csinálsz te idióta? - vágja pofon barátját.

-Mhh... - kezdek el nyújtózkodni.

-MIDORIYA?! - döbben meg a fura hajú, amikor meglátja, hogy Bakugou mellől kelek fel.

-Jó reggelt Kirishima! - jövök zavarba.

-Bakugou, mi a szar van veled? - jön ki hirtelen a sodrából.

-Inkább veled mi van? Ne akarj már random megcsókolni ember! - forgatta a szemét a mellettem fekvő.

-EGY PÁRT ALKOTUNK! - kezd el könnyezni.

-Erről én nem tudok. Na, takarodj!

-A-a... - rogyott a földre Kirishima.

-Ne rinyálj már ennyit! - fordul hirtelen a falhoz, majd átölel.

Ahogy a keze a hátamhoz ért, libabőrös lettem.

-Hé idióták! Mehettek ebédelni, lassan megyek én is! - szólt hátra a többieknek.

-Gyertek, ne zavarjuk őket! - hallom meg a fekete hajú hangját.

-Hé, Deku! - suttogja Bakugou.

-I-igen?

-Nagyon édes voltál az éjszaka, és nem rontottál el semmit. - simogatja meg a hátam. [Csak nem személyiségzavar?]

-Azért fürödni menj el. - duzzogom az orrom alatt.

-Jólvan, de mondhatod hangosabban! - nevet édesen.

[Francba.]

-Nem vagy éhes? - kérdezi tőlem.

-De igen..

-Szeretnél ebédelni?

-Nem tudom, te szeretnél? - bizonytalanodom el.

-Ja, menjünk! - túr bele a hajamba, majd felül.

-K-kacchan...

-Mi az? - néz hátra.

-Honnan lesz pólóm?

-Talán van egy nálam, majd felveheted.

-De mikor?

-Ha végeztünk.

-De nekem most kell!

-Jahj ne hisztizz már. Ott egy tiszta azon a szekrényen, vagy mi az.