𝕀𝕞𝕡𝕣𝕚𝕤𝕠𝕟𝕖𝕕 𝔸𝕥𝕥𝕣𝕒𝕔𝕥𝕚𝕠𝕟 [𝒷𝒶𝓀𝓊𝒹ℯ𝓀𝓊]🔞

18.rész

Deku szemszöge:

Knock!
                                                                 Knock!

-Midoriya.

-T-todoroki-kun?! Hogy kerülsz ide?...

Rám sem hederítve furakszik be az ajtón.

-Hé! Kérdeztem v-valamit... *emelem feljebb a hangomat*

-Pontosan jól tudod, hogy mit kerestem azon a lepra telepen.

- I-igen de...

-Milyen lepukkant ez a szoba. Segítsek takarítani? *szakít félbe*

-Nem szükséges. K-köszönöm, hogy mellettem vagy. *borulok hirtelen a karjaiba*

-Szívesen.

-Todoroki-kun! Nem nézünk valamit? *ülök izgatottan az ágyra*

-Hirtelen kun lettem? *felém hajol, majd egy perverz mosolyt villant felém*

-Elég legyen! Csak nézzünk már valamit...*próbálok kibujni a szorítása alól*

-Talán már nem engem szeretsz? *hajol le hozzám, majd egy csókot lehell a nyakamra*

-Sz-szó sincs erről! *tiltakozom*

-Talán már nem vagyok elég jó? Mostmár Bakugou kell?

-ELÉG LEGYEN! *lököm le magamrol az erőm segítségével*

-Mindig is csak egy könnyen kapható senki leszel. Szerinted Bakugou-nak pont te kellenél? Ő sem olyan hülye. *kezd idegesítő nevetésbe*

-K-kacchan igen is szeret! És vissza fog jönni hozzám!

-Hányszor mondta, hogy szeret? Csak akkor keresett fel, amikor kanos volt. *ül egy elégedett mosoly az arcára*

-N-nincs igazad! Ő ilyen természetű! *gyűlnek könnyek a szemembe*

-Érdekes... Kirishimával nem bánt úgy, mint veled.

-N-nincs igazad! Te szinte soha nem voltál mellettem... *hajtom le a fejem, majd szabadjára engedem a felgyülemlő könnyeim*

-Mivel te le voltál foglalva Bakugou-val. De nyugodj meg, lelépek. *mondja, majd feláll*

-V-várj! Bocsánat... É-én csak- *csapta be az ajtót, mielőtt végig mondhattam volna*

~De sajnos valóban igaza van. Kacchan csak akkor keresett fel, amikor szüksége volt rám... ~

Félre kell tennem minden rosszat. Azt hiszem, bekapcsolom a tv-t.
A távirányító nincs a megszokott helyén, ezért elkezdem keresni.

-Hol van már?

Miután leszedtem minden ágyneműt az ágyamról, a keresett tárgy is előkerül.

-Na végre!

Kényelembe helyezem magam, majd a piros gomb megnyomásával bekapcsolom a tv-t.

-Ehh, romantikus film. Waa, horror!

~Általában nincs ezekkel bajom~

-A híradóra kapcsolok, mert jobb dolgot nem ad egyik csatorna sem. Tűzbaleset. VÁRJUNK, MIVAN? E-ez nem lehet... Hogyan éghetett le a börtön? Eddig 10+ holttestet találtak... De Kacchan vissza fog jön-ni hozzám-
———————————————————————–————
Bakugou szemszöge:

-Áú!

-Ne nyavajogj már Kaminari! *suttogom*

-De beütöttem a lábam!

-ÜSD BE A MÁSIKAT IS! *ordítok rá*

-Ne kiabáljatok már! *mondja Kirishima*

-Bakugou ordibál! *vágja rá Denki*

-Nekem mindegy, csak maradjatok csöndben.

-Srácok! Ott vége az erdőnek! *mutat el a távolba Sero*

~Végre...~

Helló, helló! A következő rész, az utolsó epizód. Tervezek nektek még valamit, de azt majd később;)