𝕀𝕞𝕡𝕣𝕚𝕤𝕠𝕟𝕖𝕕 𝔸𝕥𝕥𝕣𝕒𝕔𝕥𝕚𝕠𝕟 [𝒷𝒶𝓀𝓊𝒹ℯ𝓀𝓊]🔞

10.rész

Bakugou sz:

Jelenleg a fürdőben vagyok, és azt az undorító szart mosom le a képemről.

Ahj bakker.. Mit csináljak? Nem akarok senkit elveszíteni. De ha Dekuval továbbra is rendes leszek úgy, hogy Kirishimával együtt vagyok, akkor megtarthatom mindkettőt.

Elfelejtettem, hogy múltkor kimostam a törölkozőt, és a cellánkban hagytam, ezért visszamentem.

-B-bro.. Minden rendben? - jön be a fura hajú.

-Kirishima! - ölelem át hirtelen.

-Minden rendben veled? - furcsálta a barátom.

-Ezt most hallod tőlem először és utoljára, de sajnálom az egészet. Elborult az agyam, és szerettem volna kiélni valakin a vágyaimat.

-O-ohh.. Azt hittem már, hogy le cseréltél. - kezd el hirtelen sírni.

Őszintén sajnáltam, és összeszorult a szívem.

-Nem tennék ilyet. - nyugtatom.

-Szeretlek Bakugou, kérlek ne hagyj magamra. - erre nem szóltam semmit, csak megöleltem, és hagytam, hogy a vállamon kisírja magát.

Mit tettem vele?
Nem felejthetem el, hogy ő volt az első, és igazi szerelmem.

-És itt... - jött be Deku sarkában a sötét madárral, amikor elhalgatott. -Nem akartam zavarni, elnézést!

-Semmi baj Midoriya! - mosolygott Kirishima, kisírt szemekkel.

-M-minden rendben?

-Jól vagyok.

-Rendben van! Kacchan, ugye neked nem esett bajod?

-Az az egyetlen bajom, hogy még itt vagy.

-Mehetünk? - kérdezte Tokoyami a zöld hajútol.

-P-perzse... - hajtja le a fejét, majd szomorúan kibiceg a madár után.

-Jolvan Kiri- - szavamba egy hirtelen csókkal vág.

Mivel nem akartam ismét megbántani, és elveszíteni, ezért viszonoztam a gesztust.

-Köszönöm Bakugou! - ül az ágyra, majd várni kezdi, hogy mellé üljek.

-Üsse kő! - nagynehezen odakullogok, majd beborulok a többnyire puha ágyba.

Egy-két percig még ültünk egymás mellett, majd...

-MIT KÉPZELSZ TE IDIÓTA?! MI A FASZT AKARSZ? - kezdek el kiabálni.

-B-bocsánat, én azt...

-Tudod mit? Hagyd csak! - vágok a szavába.

-Most akkor mit kellene tennem?

Már megint az a szomorúság a szemében.

Hirtelen ajkaira tapadok, amit rögtön viszonoz. Őszintén egyáltalán nem akartam ezt csinálni. Dekuval teljesen más, de nem hagyhatom annyiban a Kirishimával való barátságunkat.

-Mi-mi-mi-mit csinálsz? - lepődök meg, mikor bambulásomból feleszméltem. Még időm sem volt megszólalni, már a szájába vette.

-Kirishima, állj le! - próbálok tiltakozni.

-De hisz Bakugou, látom, hogy élvezed. - vet rám egy perverz mosolyt.

Nagyon irritál, hogy ő dominál, ezért amikor felém kerekedett, fordítottam a helyzetünkön.

-Ezt nevezem! - mosolyog idétlen cápa fogaival.

-Csak, hogy te is részesülj valami jóban.

-Emiatt ne aggódj, tudom, hogy nem fogok csalódni.

-Tch... - duzzogtam az orrom alatt, majd elkezdtem lehámozni róla a ruháit.

Miért is undorodom most ettől? Hiszen régebben bárkit megbasztam, ha kellett.

-B-bakugou! - nyög fel a fura hajú.

~Miért akarom, hogy Kacchannak hívjon valaki?~
_______________________________________
Deku szemszöge:

Bent ültem Tokoyami szobájában, amikor bejött az egyik cellatársa;

-Hova tetted a samponomat?

-Az egy oroszlán farok? Akkor biztosan nagyon erős vagy! - mondom a fiúnak.

-Ez meg ki? - fordul Tokoyamihoz.

-Midoriya, Katsukiék új cellatársa. - válaszolta a sötét madár.

-Örvendek! A nevem Ojirou! - nyújtja felém a kezét.

-Sz-szia! - mosolyogtam rá. -Asszem én nem zavarok, úgyis le akartam dőlni.

-Oké, hello! - köszön el kedvesen.

Nagyon elfáradtam az éjszaka során, ezért gondoltam ledőlök. Éppen a cellánk felé tartottam, amikor a bent látottaktól lesokkolódtam.

-K-kacchan... - dermedtem meg az ajtóban.

-Deku? - néz rám meglepetten.

N-nem, ez nem létezik... - kapok a fejemhez.

-Hé Midoriya, nyugalom, hiszen tudod, hogy együtt vagyunk.

-E-elnézést a zavarásért...

Ezt nem hiszem el. Ez létezhet? Hiszen tudja, hogy vele bármikor lefeküdnék. Ha vágyik valakire, itt vagyok neki én...
_______________________________________
Bakugou szemszöge:

-Nem.. Nem... És nem! - állok fel hirtelen, majd öltözni kezdek.

-Hová mész Bakugou?

-Megkeresem Dekut.

-És mit érdekel ő téged? Hiszen nyominak tartod, vagy nem?

-I-igazad van.. Miért koslatok egy buzi nyomi után? Sajnálom... - ülök vissza.

-Tudom, hogy legbelül jó szíved van, de ne rágódj annyit ezen. Rágódj máson! - kacsint egy kaján mosollyal az arcán.

-Rendben! - sóhajtok egyet, majd folytatom amit abba hagytam.

Nos... Ez egy kicsit rövidebb lett, mivel a következő részre terveztem valamit❤️👉👈