Egy olyan dolog következett be az életemben, amit eddig nem gondoltam volna...
-Ébresztő nyomi! *pofozott fel Bakugou*
-Ezt most miért kellett? *mondom kómásan*
-Gyere az ebédlőbe, most. *jelentette ki, majd elindult kifelé*
Odakint mindenki sorban állt, és várták a kaját. Én lassan elkezdtem kullogni a tömeg felé, amikor valaki megérintette a vállamat.
-Milyen volt az első napod? *kérdezte*
-Tokoyami! *kiabáltam*
-Csendesebben!
-Bocsi, bocsi. Hogy vagy?
-Hogy tudsz még itt is boldog lenni? *nézett végig rajtam*
-Mert tudom, hogy hamarosan kijutok innen! *mondtam reményekkel teli hangon*
-Hát...sok sikert, barátom! *veregette meg a vállamat*
-HÉ DEKU! *kiabált Bakugou, valószinűleg nekem*
Erre megindult a baráti társaságával, egyenesen felém.
-Midoriyának hívnak!
-Azt mondtam velem jössz! *fogta meg a ruhám anyagát, majd elkezdett rángatni, addig, amíg az ebédlő közepére nem értünk*
-Elég legyen már! Mégis... *hirtelen ököllel arcon vágott, aminek hatására elfordultam, majd térdre rogytam*
-Sok a duma! *rúgott hátba, ami miatt fejjel előre buktam* -Úgy néz ki, nem lesz szerencséd... *folytatta*
-Nah mi lesz már? Unatkozunk! *szólalt meg a fekete hajú*
-Ez mire volt jó? *fordultam feléjük*
-Azt mondtam, hogy ma jössz, és elintézzük! Neked mégis volt képed sorba állni. *rúgott belém* -Na gyere, akkor mutasd meg, hogy nem csak egy szajha vagy, hanem egy igazi férfi. Bár... Ezt akkor sem tudnám elhinni! *kezdett el nevetni*
Végre felálltam, és ökölbe szorítottam a kezem.
-Remek! Játszuk le! *kezdett volna el robbantani* -A FRANCBA! *nézte a kezein lévő, erőkorlátozót* -Nem baj, e-nélkül is győzni fogok! *vetett rám egy gonosz mosolyt*
Ekkor megindult felém, én pedig hárítottam.
-VAN KÉPED?! *lett még idegesebb*
Én ismét hárítani akartam, amikor valaki a két kezemet hátra kulcsolta.
-Ez nem ér! *kezdtem el kapálózni*
Újra felém indult, majd tiszta erejéből gyomron vágott, ami miatt összehánytam magam. Úgy éreztem a földre kell esnem, de a mögöttem álló alak, még mindig fogott.
-Vidd be! *már csak erre az utolsó szóra emlékeztem*
Mikor kinyitottam a szemem, a saját ágyamban ébredtem. Láttam a 4 fiút, akik egy ágyon ültek, és várták, hogy felébredjek. Amikor felültem, éreztem, hogy hányingerem van, ezért kiindultam a mosdóba. Alig bírtam már vissza tartani, ezért futottam a wc felé. Mikor odaértem, elé térdeltem, majd éreztem, ahogy az egész kijön belőlem. Mikor végeztem, le húztam, és mentem volna vissza, amikor megjelent Bakugou, és megfogta a csuklómat.
-El vesztetted a harcot. *mondta, majd magához húzott*
-T-t-tudom jól... *dadogtam*
-És gondolom azt is tudod, hogy mi vár rád. *hajolt még közelebb*
-Azt hisz... *akasztott félbe egy csókkal*
Próbáltam szabadulni, de a falhoz nyomott, és csak hevesebben tette amit elkezdett.
-Bakugou, kérlek! *jutottam szóhoz, amikor leállt*
-Miaz Deku? Nem hiányoztam? *nézett a szemembe*
-M-mi? *dadogtam továbbra is*
-Emlékszel... *lépett egyet hátrébb* -Volt egy emberöléses bankrablás... Te voltál az, aki miatt Denki súlyos sérüléseket szenvedett! Aztán a kis barátod, hívta a rendőröket. Tudoood... Úgy 2 éve rohadunk itt miattatok! És most, hogy végre itt vagy, bosszút állhatok! *jött közelebb, és egy határozott mozdulattal, megragadta a nyakamat* -Nyugodj meg... Semmi olyat nem teszek, ami neked ne lenne jó. Na...ezt megbeszéltük. *ekkor elengedte a nyakam, majd zsebre tett kézzel sétált vissza, velem az oldalán*
-Uhhh, mi történt bent? *kérdezte a szőke*
-Semmi...Még *vetette rám ismét, a jól megszokott mosolyát*
Mivel nem voltam valami jól, úgy gondoltam, hogy lefekszek egy kicsit pihenni. Körülbelül aludhattam 2 órát, amikor ébredezni kezdtem. A Sero nevű srác közelített felém, majdnem pucéran. Hirtelen el kezdtem ordítani, amikor befogta a számat, és rám ült.
-Remélem nem felejtetted el, hogy mátol a miénk vagy. *kezdte volna kihúzni a férfiasságát, de ekkor megjelent Bakugou, oldalán a két sráccal*
-MIT CSINÁLSZ TE FÉLESZŰ?! *ordított a rajtam elhelyezkedő sráccal*
-Miért bro? *kérdezte értetlenül*
-Őt csak én használhatom! *jelentette ki*
-Hogy jössz te ehhez? *kérdezte Sero*
Ekkor Bakugou elindult felénk, és a rajtam ülő srácot, arcon vágta. A fiú leszállt rólam, majd a szőke felé vette az irányt.
-Mit képzelsz ki vagy te, hogy engem ütögess? *kérdezte a fekete hajú*
Bakugou nem szólt semmit, csak egy határozott mozdulattal földre küldte, a nagyképű srácot.
-A legjobb! *válaszolt Sero imént feltett kérdésére*
Aztán hirtelen engem vett célba,majd leült mellém.
-Megvagy? *kérdezett a srác*
-I-ig-igen köszön...öm *dadogtam*
-Jólvan, pihenj nyugodtan! *mosolygott rám kedvesen* -De tudd, holnaptól nincs kegyelem! *súgta a fülembe, majd elment a saját ágyához*
-Ő AZ ENYÉM, FOGTÁTOK?! *jelentette ki a fiúknak*
-Jolvan bro, maradjon neked. *mondta Denki*
Kirishima csak bosszúsan ült az ágyán, és engem méregetett. Én inkább kifordultam, és el is aludtam.
YOU ARE READING
𝕀𝕞𝕡𝕣𝕚𝕤𝕠𝕟𝕖𝕕 𝔸𝕥𝕥𝕣𝕒𝕔𝕥𝕚𝕠𝕟 [𝒷𝒶𝓀𝓊𝒹ℯ𝓀𝓊]🔞
Random[ÁTÍRÁS ALATT!] Halika embik! ^^ Ez egy nem megszokott történet lesz, ugyanis a helyszínünk egy börtön, ahol nem túl vidám élete van a főszereplőnknek, Dekunak. Bakugou Katsuki, a börtön rettegett személye, terrorban tartja a cella összes lakóját...