Jhope (Hoseok) szemszöge
Kétségbe esve folyamatosan keressük, de nem nyugtat meg az a tudat, hogy egy idegen farkas is itt járt. Hívjuk hátha csak elment valahova, de semmi válasz. Egy szürke farkas rohan ide felé. Egy alfa. Rögtön Taehyung elé álltam, még is csak egy omega egy alfa ellen. Vicsorítottam hátha elmegy, de helyette kérdezett valamit.
- Mit kerestek itt? Ez a mi birtokunk! - morgott egyet.
- A barátunkat keressük !! - morgott vissza Tae.
- Jiminek hívják?
- Igen!! Hova vitted? Mit csináltál vele!!
- Semmit sem csináltam, csak elvezettem egy alfához és most ott alszik.
- A feketéhez?
- Igen. Meséljetek miért keresitek? Már régóta itt van.
- Mi mindig is kijöttünk és találkoztunk vele. Csak néha nem sikerült elszöknünk.
- Miért kell elszöknötök?
Yoongi szemszöge
Egy ártatlan kérdést tettem fel, de erre megsértődve elmennek. Én maradok egy kicsit. Hirtelen egy fájdalmas nyüszítés hallok meg. Elkezdtem keresni a hang forrását és amikor oda értem egy hatalmas szürke farkas cincálta szét az alatta lévőt. Hirtelen egy akkora düh ment át rajtam, hogy gondolkodni se tudtam, de már neki estem.
Jhope (Hoseok) szemszöge
Kerestük tovább a szagát, de mind eltűnt, mintha itt sem lett volna soha sem. Zajt hallok és gondoltam, hogy megint ő az.
- Nem hagynál békén minket!!! - mikor megfordultam, akkor láttam meg, hogy nagyon nem ő az, akire gondoltam.
Végig gondoltam az összes menekülési utat. Taehyung-t meg is lökdöstem, hogy fusson én addig feltartom. Szerencsére szót fogadott, de lehet, hogy nem kellet volna. Az idegen farkas úgy ugrott rá és taszította neki egy fának, hogy csak nyekkent egyet. Én meg sem vártam, azonnal ugrottam rá, hogy merészeli bántani?
Engem is lerázott, de újra neki mentem. Nagyon Tae-t akarja, nem hagyhatom neki. Újra lerázott, de most a fába bevertem a fejemet. Kell egy kis idő mire újra normálisan láttok, de ekkor meghallottam a barátom fájdalommal teli hangját. Csak úgy kipattant a szemem. Senki se merészelje őt bántani!!! Neki ugrottam, az se érdekelt, ha meg sérülök. Csak az járt a fejemben, hogy bántotta Tae-t. Félszemmel láttam, hogy Tae visszaváltozott, nincs magánál..... Ez csak még jobban feldühített. Egy rémisztő mély morgást hallok meg. Ami elvonta egy másodpercre a figyelmemet, emiatt már megint neki lettem dobva egy fának. Felnézek, hogy újra támadjak, de két szürke farkas harcol egymással. Nem tudom ki, de nagyon hálás leszek neki. Oda kúsztam óvatosan Tae-hez. Nagyon vérzik a feje és a hasa. Nem bírtam visszatartani a könnyeimet. Senkinek nem kívánom így látni a barátját.
Visszaváltoztam és óvatosan a fejét a lábamra helyeztem. Ebbe a pillanatba az se zavarta, hogy meztelenül vagyok, ő a fontosabb. Minden erőmet összegyűjtöttem és megpróbáltam felemelni. Nem sikerült, visszaestünk a földre. Mikor még egyszer erőt gyűjtöttem, akkor egy keze érzek meg.
- Majd én viszem. Fel tudsz állni, tudsz járni?
- I-Igen vagyis szerintem. - mondtam elég halkan, pedig az összes erőmmel azon voltam, hogy normális hangban szólaljak meg.
- Akkor add át nekem. - vette le rólam. Majd megpróbáltam felállni, ami kisebb-nagyobb sikerrel sikerült.
- El fog vérezni! Vidd biztonságba, én jól elleszek itt. Csak őt vidd biztonságba. Siess!!! - Nagyon nem örültem neki, hogy elviszi. Nem bíztam benne, de ez az egyetlen módja, hogy túlélje.
Csak bólintott válasz képen és már el is suhant.
Yoongi szemszöge
Berohantam a Jungkook kis helyére. Tudtam, hogy itt lesz egy pokróc. Ezt gyorsan ráterítettem és futottam tovább. Tényleg csak percek kérdése az élete. Mikor befutottam a falka lakterületére, semmi sem érdekelt, az se, ha meglátnak vele vagy megérzik, hogy nem közénk tartozik. Mikor be akartam volna futni, neki mentem valakinek. Felnéztem és Jin állt előttem mosolyogva, de félig értetlenül.
- Mindent elmesélek, csak segíts ellátni a sebeit.
- Jahj mi történt vele, hozd be azonnal! - nézet a pokróc alá.
- Hol vannak a gyógynövényeid?
- Hozom - Rohanok át a másik szobába, ahol Jimin kezét láttam el. Ott aludtak még, de most nem ezzel foglalkoztam. Visszarohantam és letettem Jin elé. Diktálta, hogy mit csinálja, én meg készséggel hajtottam végre, amit mondott.
Mikor mondta, hogy végeztünk, megnyugodtam.
- Ugye éledbe marad?
- Igen, kis erős omega.
- Omega?
- Igen, miért te nem érzed? Én omegaként is érzem.
- Most, hogy így mondod, de farkas alakjába egyáltalán nem éreztem.
- Nagyon jól rejti. - erre már nem is figyeltem oda, mert valami nagyon gyötört, de nem tudom mi. Aztán hirtelen beugrott.
- JIN, van még egy sérült csak őt ott kellet hagynom!
- Siess, hozd ide! Majd őt is ellátom. - és már rohantam is az erdő felé.
Jhope (Hoseok) szmeszöge
Miután itt hagyott, elindultam egy irányba. Abba az irányba ahol mindig Jimin-nel találkoztunk. Vajon ő hogy van? Miért hagy csak így itt minket? Semmi üzenet, ezért rettentett meg minket. Nem ilyen szokott lenni. Már egyre jobban remegnek a lábaim. Mindenek csak a körvonalát látom. Esteledik, valahova be kéne bújnom és az összes energiámat bevetve átváltozni. Megbotlok egy faágba és orral bele esek a sárba. Megpróbálok felállni, de mindig visszaesek és csak még sárosabb leszek. Átváltozni már meg se próbálom. Így itt hunyom le a szemeimet. Csak nem lesz olyan hűvös az éjszaka, hogy megfagyjak.
Yoongi szemszöge
Már a hold is feljött, de még mindig nem találom. Egyre hűvösebb van. Kitudja, lehet, hogy nem is bír farkas alakban lenni. Már az egész területet átkutattam, de nem találom sehol, de még a szagát se érzem.
YOU ARE READING
Az én Omegám [Jikook]
FanfictionJungkook a nagy alfa találkozik a mellettük lévő falka omegájával. Jimint elzavarják a falkájából. Jungkook ösztönei azt súgják, hogy meg kell védenie. Vajon jól kijönnek egymással? Minden egyes pillanat, olyan mintha már találkoztak volna. Mi tört...