Tavaszi ünnep (19.rész)

840 76 9
                                    

Jimin szemszöge

A koszorú fonást majdhogynem csak én csináltam. Jungkook nagyon ügyetlen volt, így inkább oda adta nekem. Miközben én csináltam az övét, ő csak bámult. Egy idő után már nagyon idegesített. Mikor elkészültem odaadtam neki, de ő nem fogta meg. Nem értetem mit akar, addig amíg oda nem hajolt, hogy a fejére rakjam. Csak megforgattam a szemeimet és a fejére helyeztem. Szerintem mind a kettő csodaszép lett. Ezek a virágok is csodaszépek.

Hirtelen megfogta az államat és lenyomta. Nem értetem hogy mit csinál, csak akkor értettem meg, amikor a fejemre helyezte ő is. 

- Gyönyörű vagy.

- Jungkook nem értelek.

- Mit nem értesz azon, hogy olyan szép vagy mint ezek a virágok?

- De Ju... - fogta be a számat.

- Shh semmi de, gyönyörű vagy. - nézett a szemembe. Én meglepetten néztem vissza. Éreztem, hogy elpirultam, de nem tudtam elrejteni, mert azóta is fogta az államat és a számat. Csak a szememet tudtam lesütni.

- Na szerintem induljunk. Nehogy kárba vesszen a munkád - segített fel állásba.

Nem engedte el a kezemet, ami nagyon jól esett. Kicsit féltem, hogy észrevesznek, mert egyenesen bevezetett a falkába, de reméltem neki lesz igaza. Meglepődtem, mert nem egy mezőre vitt, hanem sok-sok ruhához. Hirtelen elő ugrott egy lány és nagy mosollyal fogadott minket. Ő is omega.

- Sziasztok, látom az ünnepre készültök. Milyen ruhákat akartok?

- Valami egyszerűt. - mosolygott rá Jungkook.

- Hmm nézzük csak - rohant be a sok ruha közé. Kevés idő után már előttünk is állt rengetek ruhával a kezében.

- Neked jól állna ez és ez - mutogatta Jungkooknak.

- Neked meg - fordult felém - ez és ez meg ez. - mutogatta. Az egyiken megakadt a szemem, olyan ismerős volt. 

- Úgy látom ez lesz a nyerő - adta át azt a ruhát amit néztem 

- Szerintem ehhez a ruhához nagyon illik ez is - fordul Jungkookhoz és mutat fel egy hasonló ruhát, amit el is vessz. De amikor magához tartotta egy kicsit volt kicsi.

- Szerintem ez nem lesz jó méretben - nevet fel, ami miatt én is felkuncogok. 

- Menj beljebb ott találni fogsz nagyobbat, fel is próbálhatod. Addig én elleszek a barátoddal. Hes-hes.  Nha, hogy nincs itt az alfa meg merem kérdezni, hogy hogy vagy? - nevet fel.

- Jól köszönöm, és te? 

- Én is - hatalmas mosolya lett. 

- Tudtad, hogy ez a ruha, amit választottál, volt már egy omega fiún? Én soha sem láthattam, mert sosem jött be ide, de azt mondják gyönyörű. Mindig más-más jött a ruháért, de mindig ezt a méretett vitték el "egy omega fiúnak" lesz mondattal. És képzelt amikor utoljára jöttek érte, akkor azt kérték, hogy hastájékán egy kicsit bővítsek, mert gyermeket vár. - tapsol a levegőbe - Sajnos azóta se találkoztam és már vagy úgy 3-4 éve nem is jöttek érte. Legutóbb rajta volt. - lett szomorú hirtelen.

- Biztos boldogan él a gyermekével.

- Szerinted is? Szerintem is! - ölelt át hirtelen és  ekkor jelent meg Jungkook is, aki a ruhával rögtön meg is hajolt.

- Köszönjük. Gyere - fogta meg hirtelen a kezemet és húzott magával.

- De nem kell semmit sem oda adnunk neki?

- Nem, ez ilyen kölcsön szerű. Bárki bármikor elviheti, ha visszahozza. Ő cserében, hogy ilyen ruhákat var, bármit kérhet ami teljesíthető. Mint például szedjenek olyan növényeket amikből fonalat készít vagy gyapjút vigyünk neki vagy valamilyen gyümölcsöt, mert most azt kívánja, de ez ritkább. Nálatok nincs ilyen? - kérdezi mosolyogva, mire én csak megrázom a fejemet.

- Mikor visszaértem láttam, hogy jól kijöttetek - mosolygott rám a nyuszi mosolyával.

- Igen, vagyis azt hiszem. Nagyon sokat beszél. Amíg te kerested a ruhát, ő egy egész történhetett ledarált. 

- Szokása. Úgy jössz ki vele jól, hogy meg sem szólaltál, de ennek ellenére nagyon szerethető. Mindenki családtagként tekint rá, lehet ezért sincs még párja. Mit mesélt?

- Egy omega fiúról, aki gyereket vár és stb. Ő hordta ezt a ruhát. - mutattam fel neki, amire ő egy pillanatra megdermedt, de amint én szólásra nyitottam volna a számat megint elkezd húzni.

Elvezet egy kis mezőre, ahol nagyon sokan vannak. Mindenkin van nyakék. Mindenki boldogan nevetgélt. Berántott hirtelen egy bokros helyre és ő elkezdett vetkőzni. 

- Nem veszed át?

- De...  - én is elkezdtem vetkőzni, de szigorúan hátal neki.

Mikor megfordultam, akkor ő hátal várt engem. Megmosolyogtatott ez a cselekedete.

- Kész vagy?

- Igen. - fordult meg azonnal egy hatalmas mosollyal.

- Gyönyörű vagy - forgatott meg, de megszólalni se tudtam, mert megint megszólalt. - Nha most jön a fekete leves. Ezt vedd fel addig amíg át nem jutunk, nehogy megérezzék a szagodat. Az én ruhám, rajta a szagommal. - adja át a pólóját, amit rögtön felkapok.

- És mi lesz a többi ruhával?

- Hagyd itt, senki nem fogja elvinni.

 Most már aggódva állunk a sorba. Elkezdtem tördelni a kezemet, stressz levezetés kép, de Jungkook megakadályozott ebbe.

- Mindjárt átjutunk, ne aggódj.

Mikor átmentünk volna megállítottak.

-A nyakék? - teljesen sokban voltam. Nincs, nincs olyanunk.

- Nincs, de fontunk ezt - vette le a fejéről - ez nem megfelelő?

-Hát... - idegőrlő percek teltek el, de nem szólalt meg csak minket nézett.

- Nem volt elég virágunk kettőnknek. - szólalt meg hirtelen, de erre se reagált.

Jungkook hirtelen az egyik karján a pólót felhúzta és megmutatott valamit.

- Jól van, de ne középen legyenek. - engedett be végre. Olyan boldog lettem, hogy ráugrottam.

- Látod, én megmondtam, hogy sikerülni fog. - le nem törölhető mosollyal közölte velem.

Beljebb mentünk, ahol még jobban elámultam. Ahol most mi voltunk az egy kis rét szerűség. Tele virágokkal és gyümölcsös fákkal, amik most virágoznak, így a barackfa virág illata is belepi a helyet. A széle felé haladtunk, ahol letelepedtünk. Pont egy barackfa alatt, amit amikor megfújt a szél, akkor ránk hullott pár virág. Jungkook mondta, hogy még egy kis idő és elkezdődik, addig is beszélgessünk. Pár perc múlva arra lettünk figyelmesek, hogy elnémult a tömeg. Akkor láttuk meg, hogy a kis színpadon áll valaki, így mi is neki szenteltük a figyelmünket. 

- Köszönöm, hogy ilyen sokan részt vesznek ezen az ünnepen. Köszönöm hogy ti vagytok a falkám, öröm vezetni titeket. Köszöntsétek a fiamat is.... Jeon Jungkook-ot. Gyere fel fiam. 

Az én Omegám [Jikook]Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon