Másnap reggel boldogan keltem, hiszen végre Chan is megenyhült és egész jó úton haladunk afelé hogy jóba legyünk és ne csak idegesítsük a másikat. Oldalra néztem és láttam hogy Jisung is ébredezik, Felix pedig még elég mélyen aludt.
Mielőtt Jisung elfoglalta volna a fürdőt, gyorsan összekaptam a dolgaimat és megindultam. - Nemár Mia én akartam menni! - nyöszörgött Jisung. Megtorpantam és visszafordultam. - Még észnél se vagy Jisung. - néztem rá értetlenül. - Dehogynem! - mondta csukott szemmel miközben mosolygott. - Aha látom! - forgattam meg a szemeimet, majd elindultam. Ma még maradtunk a hotelben, így szabadok voltunk. Mindenki azt csinált amihez kedve volt. Tettem fel sminket, majd felöltöztem.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Végeztem majd kimentem és láttam hogy Jisung még mindig alszik. - Ha te mentél volna először, azt hiszem az egész napomat pizsamában kellene töltenem. - dünnyögtem miközben lepakoltam a dolgaimat. - Hallottam ám! - mondta Jisung durcásan. - Még szerencse! - indultam meg kifelé. - Nincs igazad! - pattant fel hirtelen de eléggé megszédülhetett ugyanis telibe rám esett így mindketten a földön találtuk magunkat. - Ti meg mégis mi a szart csináltok? - kérdezte Chan idegesen, aki pont ekkor toppant be és szerintem robbanni készült. Gyorsan lelöktem magamról Jisungot majd felkeltem és megigazítottam a ruhámat. - S-semmit! - válaszoltam, de eléggé zavarban voltam. - Nyugi hősszerelmes nem mászok rá a csajodra! - mondta Jisung szórakozottan. - MIVAN?! - kérdeztünk vissza teljesen egyszerre. - Mi? - nézett ránk felváltva nagy szemekkel Jisung. - Ja semmi-semmi csak vicceltem. - húzta össze magát. - Szerintem jobban jársz ha most azonnal bemész oda! - mutattam a fürdő felé idegesen. - Már itt sem vagyok! - nevetett kínosan Jisung majd el is tűnt. Kifújtam egy adag levegőt majd megindultam az erkélyre a többiekhez. - Miről beszélt Jisung és miért mondta ezt? - kérdezte Chan idegesen miközben a karom után kapott és nem hagyta hogy csak úgy elmenjek mellette. - Honnan tudjam Chan? Láttad a reakciómat nem? Ugyanúgy nem értettem mivan mint te! - mondtam, majd kirántottam a karomat és ott hagytam.
Komolyan nem hiszem el őket. Chan a legjobbkor jelent meg ismét. Jisung pedig mi a faszért nem tud csendben maradni? Azt hiszem lesz egy beszélgetésem vele ha végzett..
- Jó reggelt srácok! - köszöntem a többieknek akik már a reggelit készítették elő. - Szia Mia! - köszönt mosolyogva Hyunjin és Binnie. Minho még mindig kerülte velem a szemkontaktust. Nem jó ez így! Muszáj beszélnem vele. A gépemet azóta Lix segítségével sikerült megjavítanom. Bár nem az igazi a lényeg, hogy nem a gép részével történt a baj.
- Minho tudunk beszélni? - szólaltam meg hirtelen. - M-mi? Velem szeretnél beszélni? - kérdezte félénken. Bólintottam egyet, majd megindultam az erkély túlsó felére, hogy mégse hallja mindenki mit beszélünk. Megfordultam és bele kezdtem. - Bár még mindig haragszom rád, úgy gondolom nem kéne ez a feszültség. Az az egy szerencséd van hogy nem magával a géppel történt baj hanem csak a szíjával. Ezért döntöttem úgy hogy beszélnünk kéne. - Ne haragudj rám Mia! - hajtotta le a fejét szomorúan. - elborult az agyam és nem is gondolkodtam. Nem akartam hogy baja legyen, csak szerettem volna ha kitörlöd a képet. Mikor elszakadt a szára tudtam hogy nagy hülyeséget csináltam, de annyira haragudtál hogy esélyem sem volt bocsánatot kérni. - Persze hogy haragudtam Minho! Fogalmad sincs ez a gép mennyit jelent nekem. Nektek csak egy eszköz ami képeket készít, de nekem az életem! Ezen van minden emlékem! - Sajnálom Mia! - Semmi gond! Elvégre azért hívtalak félre hogy kibéküljünk. És nem szeretném ha továbbra is feszélyezve éreznéd magad. Lix-el sikerült nagyjából helyre hoznunk szóval csináljunk úgy mintha ez nem történt volna meg. - Rendben! - nevette el magát végre Minho.
