Elkezdtem szép lassan nyitogatni a szemem.Egy szobában voltam.Őszintén fogalmam sem volt hogy ki vagyok.A szoba sem volt ismerős.Körülnéztem és egy ilyen kislányos volt.Arra lettem figyelmes hogy valaki nyissa ki az ajtót.
-Végre hogy felébredtél!-jött be az ajtón egy őszes hajú nő.
-Maga meg kicsoda?-kérdeztem.-De én ki vagyok?
-De Samantha vagy.Én az édesanyád vagyok.Sajnos azért nem emlékszel semmire,mert egy csúnya motor baleseted volt.-felelte.
-Tudok motorozni?-kérdeztem.
-Igen.-felelte.-De van egy dolog amit nem tudsz.
-És mi lenne az?-kérdeztem.
-Te egy nagyon erős lány vagy.-felelte.-És sajnos nem tudok normálisan kezelni.
-És majd megtanítasz?-kérdeztem.
-Túl sok a kérdés.-nézet rám szigorú tekintettel.-Ma reggeltől lesz sok edzés.A nővéred Lila fogja ezeket tanítani.
-Oké..-feleltem.
Anyám kiment én pedig felálltam.Furcsa volt hogy semmire sem emlékszem.De miért nincsenek rajtam sérülések.Egy baleset után jönnek ilyen maradandó sebek nem?Vagy én nem tudom..
Oda mentem a szekrényhez és kinyitottam.Elég sok ruha tárult elém.Kaptam ki egy fehér trikót egy fekete cicanadrággal és hozzá fekete dzsekit és egy fehér torna cipőt.Kimentem a szobából.Kimentem a kertbe,és megláttam ott egy lányt.
-Bizonyára ő lesz a nővérem.-mondtam magamban.
Oda sétáltam hozzá.Láttam hogy valamit nagyon bütyköl ezért nem is zavartam meg.Majd észre vesz.Nézegettem körbe körbe..úgy éreztem mintha nem is ide tartoznék..
-Ohh Samantha!-egyenesedett ki Lila.-Mióta állsz itt?
-Nemrég.-feleltem.-Anyu mondta hogy fogunk majd edzeni.
-Igen,igen!-helyeselte.-De akkor vágjunk is bele.
-Mi?Most?-kérdeztem.-Hiszen nemrég keltem fel!
-Nem halsz bele.-vont vállat.
Ez egy nővér lenne?Szerintem azért csak meglágyulna a szíve annak a nővérnek akinek a húga motor balesetet szenvedett..vagy tán tévedek?
-Vedd le a dzsekid és állj elém!-parancsolta.
Nem mondtam semmit,csak azt csináltam amit mondott.Beálltam harci pózba és elkezdtünk harcolni.Kiderült hogy tudok teleportálni,állatok testét átvenni és egy hatalmas erő az hogy a villámokat tudom kezelni.Nem tudom hogy ebbe mi olyan nagy cucc.
Este kilencig harcoltunk és gyakoroltuk az erőt.Nagyon kimerültem.Fel sem keltem de már itt állok a nővérem előtt és harcolnom kell vele.
Mikor Lila is elfáradt mondta hogy menjünk be.Beérve a házba anyánk fogadott
Mondta hogy vacsora előtt menjünk el lezuhanyozni.Fürdés után lementünk az ebédlőbe,leültünk és csendben elfogyasztottuk a vacsorát.Jó későn vacsorázunk..Vacsora után jól lakva felmentem a szobába és kiültem az ablak párkányra.Hallgattam a város zaját,és az emberek esti nyüzsgését.Fél órát ülhettem kint mert éreztem hogy már nagyon hideg van.Leszálltam a párkányról,becsuktam az ablakot és bebújtam az ágyba.Olyan kimerült lettem az edzések után hogy hamar elkapott az álom.
YOU ARE READING
Örökre együtt?Kétlem! 2.évad ‖Befejezett‖
FanfictionEz egy Tua Fanfiction.A karakter az az nyolcas számú kitalált.👑Helyesírásért előre bocsánatot kérek!✨ "Pedig ez csak szimpla nyári kirándulással kezdődött.Igaz hogy az egyik Hargreeves testvér titkolta azt hogy van egy nevelt lánya akit már nagyon...