Arra keltem fel hogy Lila rángat össze vissza.
-Samantha kelljél!!-rángatott tovább.
-M..mégis miért?-ültem fel álmosan.
-Meg kell támadnunk az egyik családot,akik rosszat csináltak nekünk.-felelte.
Lila kiment a szobámból én pedig felálltam és odamentem a szekrényemhez.Elővettem egy sportosabb ruhát és felvettem.Mikor elkészültem lebattyogtam a lépcsőn egyenesen be a konyhába.
-Most nincs időnk reggelizni Samantha!-rontott nekem anyám.
-De hát éh gyomorral nem mehetek harcolni!-mondtam.
-De most fogsz jönni!-fogta meg a karom.
Kihúzott az ajtón és berángatott a kocsiba.El sem helyezkedtem már anyám indult is.Olyan sebességgel ropatott végig az utakon hogy szinte majdnem baleset lett a vége.
Fél óra múlva egy nagy házhoz értünk.Kiszálltunk a kocsiból,anyám nyomott a kezembe kést és mondta hogy evvel támadjak.Amikor már minden felszerelés megvolt anyám berúgta az ajtót.A nagy zajra mindenki lefutott.Hogyha jól megszámoltam akkor heten voltak.
-Thalia?-kérdezte az öltönyös fiú.
-Ki az a Thalia?-néztem anyámra.
-Csak egy lány volt.Akit sajnos a tette vége meg kellett ölnöm.-felelte.
-MIT CSINÁLT THALIÁVAL??-indult meg az öltönyke.
-Hé hé hé!-álltam anyám elé.-Először velem kell megverekedned hogy anyámat bántsd!
-Az anyád?-kérdezte.
-Nem az unikornisom!!-vágtam rá.
Ekkor hirtelen éreztem hogy valaki lefog hátulról.Hátra néztem és egy gorilla testű fogta a karom,de az intim részére rúgtam és hamar lerogyott.Anyámat lekötözte két nő,Lilát pedig két hosszú hajú férfi kötözte le.
-Engedjétek el őket!!-rivalltam rá az öltönykére.
-Thalia ez nem te vagy!-közeledett felém.Éreztem hogy hozzá akar érni az arcomhoz de gyorsan megfogtam a karját és kitekertem.
-Ha hozzám mersz érni meghalsz!-mondtam gyilkos tekintettel.
-T..Thalia..mi vagyunk az igazi családod!-nyöszörögte öltönyke.-N..álam..van..a nyaklánc is,amit kerestél.
-Nem tudom hogy mégis miféle nyakláncról beszélsz..-fordítottam ki még jobban a kezét.Öltönyke már a földön nyöszörgött.
-Ötös én ezt nem fogom tovább tűrni!-egyenesedett ki a hosszú hajú.
-Ohh,szóval az öltönykét Ötösnek hívják.-néztem le a fiúra.
-D..Diego!!-nyöszörögte öltönyke,az az Ötös.
Oldalról láttam hogy nekem dob egy kést,amit a reflex erőmnek köszönhetően gyorsan elkaptam.Ekkor hirtelen elengedtem öltönyke kezét és felteleportáltam a lépcsőre.
-ALLISON HASD BE AZ ERŐD!!!-kiáltotta Luther.
Ekkor a nő megindult felém de a kést beledobtam a combjába és rögvest leeset a lépcsőn.
-ALLISON!!-kiáltotta a gorilla testű.
-Ne gondoljátok azt hogy könnyen adom magam!-vigyorodtam el.
Végül itt kezdődött el a csata.A másik hosszú hajú férfi szellemeket idézett elő,de én kikerültem azokat.A férfi háta mögé teleportáltam és hátba rúgtam.A késes fickó megint nekem dobott késeket,de az erőmmel vissza repítettem felé és a combjába landolt.
Ezek után kikötöztem Lilát aki csatlakozott a harchoz.Én az öltönykével harcoltam,fent az emeleten.Láttam ahogy már kezd elfáradni,ezért gyorsan a háta mögé teleportáltam és hátba rúgtam.A földre terült.Ráültem és felemeltem a kést hogy beledöfjem a hasába.De ekkor egy furcsa cselekedetet hajtott végre.Gyorsan megfogta az arcom,közel az arcához húzott és egy szenvedélyes csókot nyomott az arcomra.Hirtelen minden emlék mintha vissza jött volna.Én nem Samantha vagyok aki egy motor balesetet szenvedett,hanem Thalia akinek egy görög Isten az apja.Minden világos!Ez a nő a sajáténak akart.Mikor befejeztük a csókolózást akkor reflexből hátra dobtam a kést telibe Lila hasába.
-Jó a reflex erőd!-mondta Ötös.
-Ezek a balfaszok tanították meg.-vontam vállat.
-SAMANTHA ÖLD MEG ŐKET!!-kiáltotta az Intéző.
-NEM!!-kiáltottam.
Elvettem Ötös zsebéből a nyakláncot.Ne kérdezzétek hogy honnan tudtam azt hogy ott van.Felvettem és rákoncentráltam a harcra.Kinyitottam a szemem és a villám formájú kardom kéken világított.A szőke vállig érő hajamból lett egy derékig érő kék göndör haj.A ruha pedig egy görög női ruha volt,de már az újabbik darabban.
Felálltam Ötösről és elindultam az Intéző felé.
-S..Samantha..-mondta.
-Én..nem..Samantha..vagyok!Hanem..Thalia..akinek az anyja egy hazudós picsa!-emeltem fel a kardom.
-K..kérlek ne tedd!-könyörgött a nő.
-Tedd meg Thalia!Nem ér annyit ez a nő!-szólalt meg egy ismerős hang a fejemben.
-Apa..-mondtam boldogan.
Hirtelen az Intéző hasába döftem a kardot.Kihúztam és hátra néztem.Láttam hogy eléggé megvannak sérülve a többiek.A földre raktam a kezem és egy könnyű erő segítségével meggyógyítottam a sérült lábakat/fejeket/kezeket.
Sajnos ehhez nem voltam még hozzá szokva ezért mikor visszaváltoztam összerogytam a földre.Ötös odarohant hozzám és szorosan magához szorított.-Minden rendben lesz Thalia!-mondta nyugtató hangon.
-Tudom..-ejtettem ki a számon halkan..
YOU ARE READING
Örökre együtt?Kétlem! 2.évad ‖Befejezett‖
FanfictionEz egy Tua Fanfiction.A karakter az az nyolcas számú kitalált.👑Helyesírásért előre bocsánatot kérek!✨ "Pedig ez csak szimpla nyári kirándulással kezdődött.Igaz hogy az egyik Hargreeves testvér titkolta azt hogy van egy nevelt lánya akit már nagyon...