24. fejezet: New York?

210 10 9
                                    

Halihó drágáim! Hosszú 4 hónap kihagyása után újra itt vagyok! Tudom, tudom mit gondoltok, sőt még szidhattok is, hiszen bevallom a vizsgaidőszakom, ami elég durva volt január végén véget ért és február elején volt egy hét szabadságom, amikor írhattam volna. Ötletem meg volt, sőt az egész rész kompletten a fejemben volt, de tudjátok lusta voltam nagyon...szóval SAJNÁLOM! De most újra itt vagyok! nem tudom, hogy elég jó lett e ez a rész vagy sem lehet kijöttem az írás-rutinomból, már ha létezik ilyen szó :D mindegyis...azért vettem rá magam most, mert tegnap volt a szülinapom, és gondoltam a szülinapom alkalmából megleplek titeket egy kis résszel! 

Enjoy it! 

ps. El se hiszem hogy már az 5000 olvasást is túl léptük! Nagyszerűek vagytok! Imádlak titeket, hogy még ennyi idő után is kitartotok mellettem! 

 

-         A gyámügytől?

-         Igen, ez egy mondhatni rutin ellenőrzésnek indult volna, de mivel Ms. Johnson megkeresett minket az okból, hogy szeretné a gyámságát átvállalni magára, mivel véleménye szerint Mr. Johnson nem képes ellátni az ezzel járó feladatokat, ezért mindez egy döntő beszélgetés lesz.  

-         Ez nem igaz biztosan állíthatom! Egyébként is felnőtt korú vagyok most már és nem tartozok senki gyámsága alá!

-         Ez teljességgel igaz, de kérem Ms. Roberts, ha az eddig eltöltött idő alatt az Ön jelenlegi gyámja nem volt képes ellátni mindazt, amit kiróttak rá, valamint, ha ezt egy másik rokon, aki igényt tart a gyámságra megvétózza, akkor érvényét veszti az Ön nagykorúsága, mert a másik fél, megváltoztathatja a gyámsága idejét, amit Ms. Johnson meg is tett.

-         Hiszen még nem is a gyámom, akkor hogy tehette meg egyáltalán ezt a lépést?

-         Ha indítványozzák, akkor az már érvényesnek számít.

-         Jó rendben, de ha mindent rendben találnak, akkor érvényességét veszti nem igaz?

-         Pontosan.

-         Nagyszerű akkor nincs más hátra, minthogy elmondjam Scott, mint a gyámom rendkívüli munkát végzett! Nem esett semmi bajom, s a szüleim gyilkosa még nem talált rám. Szóval, mi itt a probléma?- s hosszú hallgatás után most először szólalt fel az én nagynéném, akit a hátam közepére se kívánnék.

-         A hangsúly a MÉG-en van! Még nem talált rád, de nézzük csak kikkel is vagy körülvéve? Hagyj, segítsek! Egy olyan, „együttessel”, akiknek a nevét világszerte mindenki ismeri, akiről, mindenki mindent tud, minden lépésüket, merre tartózkodnak, kivel vannak, ezáltal nem nehéz rád találni is. Továbbá, kibe is vagy állítólag szerelmes? Ohh, igen az egyik tagba, akiről mit tudunk? Azt, hogy dohányzik, tele van tetoválással, és még ki tudja, titkon milyen illegális szereket fogyaszt!

-         Hogy mersz ilyeneket mondani Zaynről? Nem is ismered őt! Neki van a legnagyobb szíve, soha nem bántana, és nem vinne bele semmi hülyeségbe, mert ő maga sem csinál semmi hülyeséget!

-         Ha már itt tartunk, hol van a modorod, amire édesanyádék, az én drága nővérem és férje tanított téged?! Látod, rossz hatással vannak rád! Valamint, mióta Scott a gyámod, mi is ért téged? Csak nem még egy tragédia, amiben ráadásul meg is sérültél? És mindez csak a jobbik eset, mert meg is halhattál volna! Ekkor Scott merre tartózkodott? Vigyázott rád? Vagy a te kis „barátaid”? Sehol senki!

-         Nem értesz te semmit!

-         Tényleg? Lássuk Mrs. Mayfieldnek mi a véleménye erről?

I'll always believeWhere stories live. Discover now