𝚈𝚘𝚞'𝚛𝚎 𝙰𝚍𝚘𝚙𝚝𝚎𝚍, 𝙼𝚢 𝙻𝚘𝚟𝚎 ❲𝐒𝐚𝐧𝐇𝐰𝐚 𝐟𝐟.❳ ✓

08

Seonghwa pov.
Reggel mindketten egész gyorsan elkészültünk, majd el is indultunk. San eléggé meglepődött, mikor a szokásos kis szürke kocsi helyett egy nagyobb fekete autóba ültettem be. Egyértelműen nem járhattam ezzel be az iskolába, mivel az elég feltűnő lett volna mindenkinek is.

- Akik itt dolgoznak azok nem akarnak majd megölni engem, ugye? - kérdezte miután leparkoltam az autómat a nagy épület elé, és kiszálltunk belőle.

- Tudom hogy miket hisznek az emberek az ilyen maffiákról... de hidd el, itt senki sem öl és rabol el senkit ok nélkül. Nem kell félned. - fogtam meg a kezét és elindultam vele az épülethez. Tegnap mikor beállított ruha nélkül, eléggé meglepődtem. San általában bő pólókat hord, tehát egyáltalán nem számítottam rá, hogy olyan vékony a dereka. Nagyon meglepett, pedig már sokszor átöleltem. Talán többet kéne etetnem... Mellesleg San egész biztosan fiú? Deréktól lefelé elég formásnak tűnő teste van...

Végül ezeket a gondolatokat kiűztem a fejemből, pont jókor, mivel már meg is érkeztünk a főnököm irodájához. Sant kint leültettem egy székre, ráparancsoltam hogy ne is merjen felállni, majd bementem.

- Üdvözlöm, Mr. Park. - mosolygott rám egyből talán már túlságosan vidáman is a felettesem, majd az asztalára csúsztatott egy lapot.

- Tud Sanról, ugye? - kérdeztem miközben leültem az asztala másik oldalán lévő székre.

- Persze. Habár nem értem miért nem csókoltad vissza múlt éjjel. - szuper... Kémeket küldött a házhoz. Remélem mindent láttak, csak mert éjszaka közepén felkeltem, és egy picit letapiztam Sant. Puszta kíváncsiságból...

- Ha hagyom akkor minél messzebb akar menni. Nem engedhetem meg neki. - írtam alá a szerződést. Pontosan ugyan úgy nézett ki mint pár évvel ezelőtt. - Az lesz a dolgom mint régen?

- Igen. - vette vissza a szerződést. - Kezdesz ma? Bemelegítésnek már előkészítettünk neked egy 22 éves férfit. Megölte a barátnőjét egy számunkra ismeretlen társával. Nem tűnik olyan okosnak, szóval szerintem könnyű dolga lesz.

Erre már nem is válaszoltam semmit, csak felálltam, és elhagytam az irodát. Megfogtam San kezét, és elhúztam egészen az én kis saját részemhez. Majdnem egy egész szintem van az épületben. Régen Hongjoonggal osztoztam rajta... De most azt hiszem csak Sannal és a segítőimmel leszek.

- Be akarsz jönni, vagy kint megvársz?

- Veled megyek. - válaszolt mosolyogva.

- Oké, de csak mondom, hogy ebben a teremben a kedves Seonghwa el fog tűnni. Majd ne ijedj meg, bármit is csinálok. Téged sosem bántanálak. - próbáltam meg előre megnyugtatni, majd behúztam magammal a kihallgató terembe. Leültettem az egyik sarokba egy székre, és szemügyre vettem a férfit. A teremben van egy nagyobb asztal, aminek a végében ült. Helyet foglaltam előtte, mire rám emelte a tekintetét. Az arca sebes volt. Gondolom előttem már próbálta valaki kihallgatni. Mit is mondhatnék... Én vagyok a legjobb.

- Tudod miért vagy itt? - néztem meg közben a papírokat, amik az asztalon voltak. Nem ez az első, hogy törvényt szegett...

- Miért ne tudnám? - forgatta meg a szemeit.

- Itt csak én kérdezek, világos? - álltam fel az asztaltól. - Ki volt a társad? Hol van most? Miért ölted meg a barátnőd? - tettem fel sorban a kérdéseket, de nem válaszolt. - Tíz perced van dalolni, különben addig kínozlak amíg ki nem nyitod a szép ki szád. - mosolyodtam el önelégülten, mikor megláttam a félelemmel teli tekintetét. Imádom ezt a munkát. Habár nem akartam összeverni egyből valakit San előtt, ha nem fog beszélni akkor ugyan úgy megteszem mint mindenki másnál.
De végül szerencsére nem volt szükség rá. Amint felálltam mert letelt a 10 perc, mindent el elmondott.

- Na látod barátom, nem is volt olyan nehéz kinyögni. Szerintem fogsz kapni egy pár év büntit, de utána jól gondold meg a tetteid. Ha megint itt kötsz ki, akkor megöllek. - szedtem össze mosolyogva a papírokat, majd San felé fordultam. Egy kicsit feszültnek tűnt. Már láttam magamról videót, hogy hogyan is nézek ki munka közben, de ez még közel sem volt ijesztő. Ha ennyire nem bírja, akkor nem kéne beengednem ide...
- Gyere Sannie. Veszek neked kakaós tejet, jó? - emeltem fel mosolyogva és kivittem a teremből. Rám férne az edzés, úgy tűnik... Elég nehéznek éreztem, pedig ő elég könnyű.

- Hyung tegyél le. Van lábam... - kapaszkodott meg közben a nyakamba.

- Elviszlek addig. Úgyis formába kell jönnöm újra. Majd téged emelgetlek otthon. - mondtam, amin csak egy kicsit felkuncogott. Pedig komolyan gondoltam. Nincs otthon súlyzóm, itt pedig nem szeretek edzeni.
Miután megvettem neki a kedvenc italát ezúttal beültettem a megfigyelő szobába, és megkértem az egyik segédem hogy vigyázzon rá, mivel egy újabb kihallgatásom lesz, ami sokkal keményebbnek ígérkezik. Jobb, ha nem lesz itt.

Végül két órán át kellett kínozni ezt a szerencsétlen pasit, de ő is megtört. Csak úgy, mint mindenki más. Úgy tűnik a módszereim még mindig jók.
Miután az összesel megvoltam, felhívtam az iskolát hogy felmondok, majd beültem Sannal az autómba, hogy végre mehessünk haza.

- Egyébként... Akarsz te iskolába járni? Mert ugye én mostmár nem fogok ott tanítani, és a másik matek és tesi tanár tudom hogy szörnyű. - hoztam fel a témát, a szemem sarkából pedig megláttam egy sunyi mosolyt az ajkain.

- Nem szeretnék iskolába járni~!

- Gondoltam. - csóváltam meg a fejem mosolyogva. - Akkor kiveszlek, és majd később hamisítok neked egy érettségit.

- Amúgy... - szólalt meg pár percnyi csend után. - Nem értem, hogy az emberek miért nem mondják el egyből az igazat. Mármint... Te nagyon ijesztő vagy abban a szobában. Ha engem ültetnének be eléd még azt is elmondanám, hogy mit csináltunk Wooyounggal. Pedig az egy elég érdekes éjszaka volt... - tette hozzá halkan, mire én csak kuncogtam. Vigyázz San... A végén nehogy visszaéljek az ártatlanságoddal.
- Egyébként nem csak ijesztő vagy, de szexi is. - szólalt meg ismét pár perc múlva.

- San, elég lesz. Ne ess át a ló túloldalára.

- Ez ez igaz! Ha tetszik, ha nem, szerintem rohadtul szexi vagy ebben ruhában! Oh, és azt a maszkot még szóba sem hoztam. Először el sem hittem, hogy te vagy az, amíg le nem vetted.

- Csend. - szóltam rá mostmár. Tisztában vagyok vele hogy hogyan nézek ki. Gondolhat amit akar, de azt magában kéne tartania. Ő akkor is az örökbefogadott FiAm, akinek nem kéne szexinek tartania. Direkt csinálja, vagy tényleg nem ismeri a határokat? De ha így akarsz játszani, akkor legyen. Csak aztán nehogy te gyere ki rosszul belőle...

♡R