𝚈𝚘𝚞'𝚛𝚎 𝙰𝚍𝚘𝚙𝚝𝚎𝚍, 𝙼𝚢 𝙻𝚘𝚟𝚎 ❲𝐒𝐚𝐧𝐇𝐰𝐚 𝐟𝐟.❳ ✓

10

- Seonghwa-ya~!! - rúgta be szinte a kihallgató szoba ajtaját Hongjoong mosolyogva, mikor épp egy negyvenes pasit fojtogattam, hogy nyögje ki végre az információkat. - Visszatértem!

- Szóval már megint követtél, hm? - mosolyogtam rá, majd behúztam egyet az alattam fekvő férfinak. - Segítesz? - kérdeztem, ő pedig már ide is jött.

- Na figyelj te vénember! - ragadta meg a pólójánál fogva, és a falnak lökte. - Ha nem kezdesz el most rögtön beszélni, akkor szépen lassan eltöröm az összes ujjad az összes végtagoddal együtt. - mosolygott rá vidáman. Imádja megkínozni az olyan embereket, akikre engedélyt adtak. Párat ki is nyírt emiatt...
Pont úgy mint ezt is, miután elmondott mindent. Hongjoong volt az a tipikus őrült boncoló ezen a helyen, és most ő is visszatért. Nem lehet bírni vele, ha egy új holttestet visznek be hozzá. Szerintem legszívesebben az egészet felvágná, ha utána nem kéne takarítania...
- Köszönöm az ajándékot. - ragadta meg a lábait, és mosolyogva kihúzta az ajtón. Én is kimentem, és benéztem a megfigyelő szobába. San a sarokban ült, ölebén Shiberrel. Biztos nem figyelte a kamerákat. Egyáltalán Hongjoong hozta Wooyoungot is? Biztos nem hagyná egyedül, pont Soojin halála után.
Jövőhéten lesz a temetése...

- Sannie, gyere. Itt van Hongjoong, és szerintem hozta Wooyoungot is. - erre egyből felkapta a fejét, és követett is abba a terembe, ahová a barátom elvonszolta a holttestet.

- Woowoo! - ölelte meg egyből a barátját, én pedig oda mentem Hongjoonghoz. Éppen az eszközei közt kutakodott.

- Wooyoung nem kapott sokkot, mikor elmondtad neki, hogy mit dolgozol? - ültem le egy székre mellé.

- Dehogy. - vett elő egy szikét, amivel egyből vágott egy csíkot a férfi homlokába. - Még érdekesnek is tartotta. Szerintem majd egyszer felfektetem az asztalra, és megnézem hogy tudok-e valamit csinálni a hangjával. Valami olyat ihatott, ami a hangszalagját bénította meg, és ezáltal csak 1-2 hangot képes kiadni. Ha más nem, akkor kicserélem. - vont vállat a végén.

- Biztos rajta akarsz kísérletezni?

- Ha nincs más megoldás, akkor igen. De szerintem úgyis bele fog menni. - nyúlt egy nagyobb késsel felé, mire azonnal elfordítottam a fejem. Nem bírom nézni, mikor olyan élvezettel turkál halott emberek testében.

- Ha már itt tartunk... Szerinted normális, hogy San a hülye plüssével beszél ki esténként?

- Micsoda? - kérdezett vissza nevetve. - Mit mesél neki?

- Még csak egyszer hallottam igazából... Arról beszélt, hogy megcsókoltam.

- Te megcsókoltad?? - hajolt bele az arcomba véres fejjel, szóval óvatosan eltoltam magamtól.

- Nos... Igen. De ő kért meg. És azóta egyre többször akar megcsókolni. Tegnap még abban is benne lett volna, hogy ágyba vigyem! De persze nem tettem meg. Helyette elküldtem...

- Hülye vagy. Nem kellett volna megcsókolnod... - tért vissza a boncoláshoz. - De ha neked tetszik, akkor szabad utad van, csak ne erőszakold meg, mert elverlek.

- Az elsőnél már rá is másztam... de el tudott időben tolni.

- Szerencsés... - sóhajtott, de a szája szélén láttam egy apró mosolyt.

- Ne mondd azt nekem, hogy nem élvezted! Még most is hallom a kéjes nyögéseid, és a könyörgésed hogy gyorsítsak.

- Na fogd be vagy én nézlek meg belülről, de az neked nem lesz kellemes. - fenyegetett meg, amin csak nevettem. A fiúkra néztem, akik éppen valami nevetőgörcsben szenvedtek. Legalábbis azt hiszem, mivel Wooyoung nem adott ki sok hangot. Vajon Hongjoongnak tényleg sikerülne az a műtét? Ügyes keze van az ilyenekhez, de azért én nem bíznám rá magam...

Miután mindketten végeztünk a munkával Joong lepasszolta nekem Wooyougot, mivel neki még pár dolgot el kell intéznie a temetéssel kapcsolatban. Egyszóval mindketten meg voltak őrülve, amiért együtt aludhatnak.

- Hyung~ Este fent maradhatunk démont idézni? - kérdezte San izgatottan amint beérünk a házba.

- Hogy mit??

- Démont. Az árvaházban már egyszer megpróbáltuk, de megszakítottak.

- Nem ajánlom... - mentem be a szobámba hogy összeszedjem Wooyoungnak az ágyneműt. - Ez nem játék. - folytattam mikor bejött segíteni. - Nagyon veszélyes, főleg ha közben meglóg. - vittük be a cuccokat a szobájába.

- Honnan tudod? - ült le az ágyára, Wooyoung mellé.

- Soojin boszorkány volt. Tudok ezekről egy-két dolgot. - ezért volt annyira visszafogott mindig is. Véletlenül megidézett egy démont, ami meg is szállta a testét. Muszáj volt nyugodt maradnia, hogy ne történjen semmi baj a végén. Éppen ezért szabad csak hamvasztással eltemetni őt. Kicsit fáj, hogy nem láthatom emiatt az arcát, mielőtt a föld alá kerülne.

- Ha tudsz egy-két dolgot akkor segíthetsz is. - mosolygott önelégülten.

- Nem, köszi. Ma már csak aludni akarok... Tőlem megcsinálhatjátok, de csak akkor, ha egy só körben próbáljátok. - mondtam, mire mindketten bólogatni kezdtek. Besiettem a szobámba, és elő pakoltam egy pár dolgot. - Hajnali három és négy között csináljátok akkor van rá a legnagyobb esély. - pakoltam le a földre pár gyertyát, valami kézikönyv szerűséget amit még Soojin adott, és sót. - Csak gyertyafényben jönnek elő, szóval a villanyt se kapcsoljátok fel. Én megyek aludni, de ha rémálmotok lesz utána akkor nem foglak babusgatni titeket! - mentem be a saját szobámba, és azonnal le is dőltem az ágyra.

♡R