Nem érdekel, csak szeress! || Taeyoonkook ff (Befejezett)

20.rész

Taehyung szemszögéből:

Szökjünk meg? Tettem fel a kérdést magamban. Aztán azon töprengtem, hogy ezek ketten tényleg ennyire buták, vagy csak megjátsszák? Igazándiból nem is nevezhettem volna butaságnak, hanem borzalmas farkasi ösztönöknek.
Jungkook az előbb bántott meg, most meg Yoongi azt mondja nekem, hogy szökjünk meg. Kérdem én, ilyenkor valami kapcsoló jelez bennük, vagy mi? Nem értem őket..

Nem szóltam semmit, csak továbbra is a fal felé fordulva feküdtem. Fájt minden egyes porcikám. Noha a fizikális fájdalom sokkal erősebb volt mint a lelki, ettől függetlenül ugyan úgy bántott a szituáció. Miért is kezeltem ilyen nyugodtan így? Belefáradtam ebbe az egészbe. El szeretnék tűnni innen, amíg nem térnek észhez...

Szavak nélkül telt minden egyes perc, majd, ahogy a Hold felváltotta a Napot, s a csillagok a sötét égbolton tündököltek, az ablakhoz ültem. Annyira megnyugtató volt, a hideg szellő lágyan simogatott, még is megmelengette a szívemet. Pocakomra tettem a kezemet. Egy élet bújik meg bennem, ami a legboldogabbá tesz. Érted bármit megteszek édes gyermekem. Te vagy a legfontosabb. Suttogtam magamban.

Yoongira néztem, aki már órák óta szuszogott. Azon gondolkoztam, amit mondott, és azt hiszem ez egy jó ötletnek is tűnik.

Megszökök. Egyedül..

Jungkook szemszögéből:

Íróasztalnál ültem, kezemben egy bögre forró kávét tartottam. Szemeim vörösre puffadva, hátamon karmolások, ajkam szétharapva. Az egész testemet védekezésre utaló jelek borították. Megerőszakoltam Taehyungot..

Igazából nem nevezném annak. Csak megtanítottam neki a rendet. De érzem, hogy ő ezt máshogy fogja fel..
Érzem belső omegájának fájdalmat, amit a gyermekünk farkasa próbál begyógyítani.

Mit tettem? Miért? Nem tett semmi rosszat, és én mégis bántottam. Miért? Miért kell ezekkel a fránya ösztönökkel együtt élnem?! Én csak normális pár, és apa szeretnék lenni. Csak ennyit szeretnék! Erre szenvednem kell...

Yoongi szemszögéből:

Nagyot ásítva nyitottam ki a szemeimet. Kifejezetten jobban éreztem már magamat testileg. Mint aki újjászületett.

Aztán eszembe jutott Taehyung. Vajon hogy döntött?
Körbe vezettem a tekintetemet a termen, de sehol sem találtam az omegát. Mintha hirtelen elszublimált volna. Gondoltam biztos csak a mosdóba ment.

Már fél óra is eltelt, mikor realizáltam, hogy biztos nem oda ment, hanem egy szóval mondva eltűnt.

Ekkor megláttam az asztalon egy cetlit, amit elkezdtem olvasni, és pont eközben nyitott be a szobába Jungkook. Arca megviselt volt. Látszott rajta, hogy bánta az egészet.

-Hol van Taehyung? - Kérdezte. Az utolsó mondat olvasása után, riadtan néztem az ifjabbra.
-Elment.. - Suttogtam. Mérgesen tépte ki a kezemből a fecnit, amin ez állt:

Kedves Yoongi hyung, Jungkookie!
Arra az elhatározásra jutottam, hogy kell egy kis idő mindhármunk számára, hogy átgondoljuk az életünket és legfőképpen az érzéseinket. Így elhagyom a várost.
Elmegyek, s nem térek többet vissza. Ne gyertek utánam. Csak is akkor, ha a szíveteket már nem az ösztönök irányítják, hanem a színtiszta szerelem! Ui: Én teljes szívemből szeretlek titeket, puszi: Tae.

Jungkook összegyűrte a papírt, és idegesen rám nézett.
-Én utána megyek..!
-Azt sem tudod, hova ment! És ne legyél már ennyire hülye mint mindig. - Mondtam neki.

-Nem a hülyeség beszél belőlem hanem a szerelem!
-Vagy inkább az ösztönök.. - Suttogtam, majd gondolataimba merültem. Mit szeretnél Taehyung, mit tegyünk?

1.évad vége.
Folytatás, hamarosan..!

Sziasztok.
Elérkeztünk az első évad végére. Igazából nem terveztem 2 évadosra, de szerintem így jobb lesz tartalmilag nézve. Valószínűleg a másik évad is 20 részes lesz, de ebben még nem vagyok biztos.
Az lenne a kérdésem, hogy legyen egy új könyv a második évadnak, vagy folytathatom itt tovább?
Előre is köszönöm a válaszotokat.
Mindenkinek további szép délutánt/estét. És holnapra jó sulit/munkát/napot! 😊