Nem érdekel, csak szeress! || Taeyoonkook ff (Befejezett)

8.rész

Taehyung szemszögéből:

Hogy hova mentem? Inkább fogalmazzunk úgy, hogy valakihez. Legjobb barátomhoz indultam Namjoonhoz. Tény, hogy alfa volt, de sosem volt köztünk barátságnál több. S ez így volt rendjén. Tudott minden titkomról. Még a legféltettebbről is. Arról, hogy két embert szeretek.

Fáradtan csengettem be a házába, majd amikor kinyitotta, kicsit könnyes szemekkel borultam a nyakába.
-Én ezt már nem bírom tovább -Suttogtam, mire beinvitált a házba.

Elmeséltem neki mindent, elejétől a végéig , mire felsóhajtott.
-Taehyung tudod, hogy azt szeretném, hogy boldog legyél, de te is jól tudod, hogy nem lehetsz egyszerre kettő emberrel. Ebben igazuk van, választanod kell. -Mondta, de én nem akartam hinni ennek az egésznek. Azt hittem ő egyet fog velem érteni. De úgy látszik rá se számíthatok.

Nem szóltam semmit, csak kortyoltam egyet az elém rakott narancsléből. Namjoon rám nézett.
-Nem lenne egyszerűbb, ha valaki mást választanál helyettük. Tudod jól, hogy már sokszor felajánlottam, hogy leszek az alfád, de te mindig elutasítottál. Persze megértem, hogy nem könnyű neked a helyzet, de nem lenne jobb ha megpróbálnád velem? -Kérdezte, mire megráztam a fejemet gondterhelten.
-Nam ezt már megbeszéltük, tudod jól. Amúgy se hinném, hogy működne ez köztünk. Mi csak barátok vagyunk. -Magyarázom. De lehet nem kellett volna megszólnom egyáltalán.

Teste megfeszült, majd mellém sétált, állam alá nyúlva, amit fel is emelt, hogy szemeibe tudjak nézni. Összerezzentem. Illatom teljesen a félelmet árasztotta.
-Honnan tudod, ha meg sem próbáltuk még? -Hajolt közelebb hozzám, mire ellöktem magamtól, s ahogy tudtam, kirohantam az ajtón. Csak futottam, de folyton hallottam, ahogy jön utánam.

Persze nem az ő hibája. Tudom, hogy ő nem ilyen, csak sajnos az alfa ösztönei amik befolyásolják. Ilyen világban élünk...

Lépteimet lelassítottam, amikor ismerős illatok csapták meg az orromat. Narancsos fahéj és menta. Elmosolyodtam. Utánam jöttek.

Pár lépés után neki is ütköztem valaminek. Sajnos a sötét miatt nem láttam semmit, de érzékeltem, hogy az én mindeneim azok.
-Angyalkám tudod, hogy aggódtunk? Mi történt? Hol voltál? Miért bűzlesz egy másik alfa szagától?- Kérdezte feldúltan, de nem válaszoltam, csak szorosan magamhoz húztam mindkettőt. Karjaik, ahogy derekamat körbe fonták, teljes védelem és nyugalom járta át a testemet. Maga volt a tökély.

-Én Namjoonhoz mentem, mivel ő legjobb barátom. Beszélgettünk, s felajánlotta, hogy lesz az alfám, de én visszautasítottam. Aztán megakart csókolni, de elfutottam. Szerintem még mindig a nyomomban van. -Magyaráztam. Éreztem ahogy izmaik megfeszülnek.

-Többet nem találkozhatsz azzal az emberrel, megtiltjuk! -Parancsolta rám Jungkook, igéző szemeivel. Elmosolyodva bólintottam. Végre megértették?
-Többször akarom ezeket hallani! Én azt akarom, hogy mindketten uralkodjatok felettem! Én mindkettőtöket akarom érezni mindenhol. A testemen, szívemben, lelkemben. Szeretlek titeket -Vigyorodtam el. Nem bírtam már tovább. Először Jungkook ajkára nyomtam egy puszit, majd Yoongi Hyungéra. Felemelő érzés volt.

Jungkook szemszögéből:

Ahogy Taehyung elviharzott, Yoongi hyung egyből elkezdett velem veszekedni, hogy ő tudta, hogy ez lesz, meg hasonlók.

Persze ő mindig mindent tud. De szerintem csak az okoskodáshoz ért.
Fusztráltan kortyoltam valamilyen italból, amit a pulton találtam.

Hosszú percek teltek el, talán egy óra is, mikor furcsa szorítást kezdtem érezni. Belső alfám mintha jelzett volna valamit.
-Jungkook valami nem stimmel, Taehyung illata a félelemről árulkodik -Mondja mire bólintok egyet. Tehát ezt érzem. De hogyan? Én nem is voltam ott a lázánál. Még csak össze se ragadt semelyikünk vele. Ez, hogy lehetséges?

Mindegy is, most az a legfontosabb, hogy megtaláljuk.

Ahogy tudtunk, olyan gyorsasággal indultunk meg, legjobb barátja háza felé. Csak is oda mehetett, hiszen más barátja úgy mond nem volt.

Utunk alatt megbeszéltünk mindent. Yoongi hyung megparancsolta, hogy szépen megfogjuk próbálni hárman. Szeretjük egymást, s nem csinálhatjuk ezt a gyerekes viselkedést tovább. Másokra meg nem kell figyelni. Mindenki azt gondol amit akar.

Amint megéreztük Taehyung csokoládés illatát mi is megkönnyebbültünk, hogy minden rendben van. Örültünk, hogy elmondta, hogy is érez. Talán tényleg jobb lesz így. Mi hárman, a szerelem bugyrában.

Amint Taehyung elvált mindkettőnk ajkától, mi csak mosolyogva néztünk rá. Úristen ez valami eszméletlen jó érzés volt.

Majd egy kicsit megkomorodtam, aztán megszólaltam, követve azt amit Yoongi hyunggal megbeszéltünk.
-Most szépen haza megyünk, s megmutatjuk kihez is tartozol édes -Suttogtam fülébe, mire megborzongott.

-Angyalkám, remélem felelevenítem majd benned a tegnap esti érzést, amit az édes fenekeddel műveltem -Vigyorgott Yoongi az omegára, aki csak pirultan hajtotta le a fejét.

Annyira édes, s most már csak is a miénk. De még egy dolog elválaszt, a jelölés...

Sziasztok!
Meghoztam a folytit. Remélem tetszett! A következő részt előre jelzem, hogy eléggé szaftos lesz😁
Mindenkinek szép éjszakát!❤