𝕄𝕪 𝕄𝕠𝕕𝕖𝕝 »𝕄𝕚𝕟𝕊𝕦𝕟𝕘«

Part 7.

A kisértés nagyobb volt mint a fáradtság így kinyitottam a szemeimet és egy nagyon jó látványban lehetett részem. Egy velem szemben öltözködő MinHo akinek kicsit sem kicsi a lenti része.

-Meddig stírölsz még mókuska?- kérdezte amit figyelmen kívül hagyva bámultam most már a felsőtestét.

-Mondtál valamit?- kérdeztem felnézve arcára miután felvette a pólóját.

-Azt kérdeztem, hogy meddig stírölsz még.- feküdt be mellém majd leoltotta az éjjeliszekrényen lévő villanyt.

A helységet csend és sötétség töltötte be. Egyikünk se szólalt meg. MinHo azért, mert aludni próbált én pedig azért, mert tisztában vagyok azzal, hogy nem fogok tudni aludni. Soo mindig engedi, hogy hozzábújjak vagy éppen ő bújik hozzám és ehhez már hozzá vagyok szokva. Ha véletlen nem összebújva alszunk akkor zenét hallgatok és várom, hogy elnyomjon az álom, de most nem biztos, hogy jó ötlet. Sóhajtva szálltam ki az ágyból mire MinHo feloltotta az éjjelilámpát, hogy lássak is valamit. Hallottam, hogy mozgolódik, de nem nagyon foglalkoztam vele. Kimentem a szobából és bementem a sajátomba ahonnan ki lettem túrva. Soo a tévét nézte ahol éppen az AZ 2 ment. Szóval ezért akart egyedül aludni ma. Gyorsan megkerestem a fülesemet aztán egy jó éjszakát kívánás után visszamentem a vendégszobába. Becsuktam magam mögött az ajtót és visszafeküdtem az ágyba. Hyungom leoltotta a villanyt majd elkényelmesedve fordított nekem hátat. Kivettem a tokjából a füleseimet és betettem a füleimbe. Telefonom automatikusan csatlakozott rá így hát csak annyi volt a dolgom, hogy elindítsak egy tetszőleges számot és lejjebb vegyem a hangerejét. Nem mertem teljesen felvenni a hangerőt ugyanis azt már nem csak én hallottam volna hanem a mellettem fekvő is. Hosszú órákon át csak hallgattam a zenéket, de nem jött álom a szememre. Erősen gondolkodtam azon, hogy lemegyek enni vagy meginni egy üveg sojut hátha még részegebb leszek és kiüt a faszba. Idegesen takaróztam ki majd kivettem a füleimből a fülest és visszatettem a tokjába. Kimentem a mosdóba amilyen halkan csak tudtam, de nem igazán jött össze a csendben maradás. Halkan káromkodva kaptam a könyökömhöz majd szintén szitkozódva mentem be a fürdőbe. Becsuktam az ajtót majd elintéztem a dolgom. Kezet mostam és belenéztem a tükörbe. Fintorogva siettem ki a helyiségből a szobában pedig egy nagyon aranyos látvány fogadott. Az éjjeli lámpa fel volt oltva így nem ütöttem le semmimet sem, de a kibaszott aranyos látványtól nem tudtam megmozdulni sem.
MinHo félig csukott szemekkel nézett rám hajkoronája kócos volt és majdnem bealudt ülve.

-Miért nem alszol?- szólaltam meg végül majd leültem az ágyra és betakartam a lábaimat.

-Te miért nem alszol? Akárhányszor felkeltem telefonoztál és már 2 óra múlt.- fordította felém fejét. - Józan vagy már?- kérdezett újra azon a szexi rekedt hangjával.

-Nem tudok aludni és igen most már józan vagyok. Csak néhány dolog kiesett a tegnappal kapcsolatban.

-Soo szerint bárhol és bármikor képes vagy bealudni szóval most mi is a gond?

-Esténkét Soo hozzám szokott bújni vagy én bújok hozzá. A második gyakoribb, de nem is ez a lényeg. Hozzászoktam, hogy elalvás előtt szeretet kapok..

-Hozzám bújhatsz ha szeretnél.- feküdt a hátára majd rám emelete a tekintetét várva arra, hogy mit teszek.

-Köszönöm!- motyogtam majd mellé feküdtem és betakarózva csúsztam hozzá közelebb.

Lehunytam a szemeimet és mellkasára téve a fejemet öleltem magamhoz. Reméltem, hogy nem zavarja őt annyira, mivel nekem így nagyon kényelmes. Amint leoltotta a lámpát és teljes sötétségbe borult a szoba csak rá tudtam koncentrálni. A szívverése, az egyenletesen emelkedő és süllyedő mellkasa illetve a belőle áradó tusfürdő és öblítő illat olyan szinten megnyugtatott, hogy seperc alatt eltudtam volna aludni, de valami hiányzott.