𝕄𝕪 𝕄𝕠𝕕𝕖𝕝 »𝕄𝕚𝕟𝕊𝕦𝕟𝕘«

Part 22.

Hát megint sikerült elhúznom a folytatást amit nagyon sajnálok! Köszönöm azoknak akik még itt vannak és várták a következő részt. Hát itt van! Semmi nincs a mentségemre hiszen nem kellett volna elhanyagolnom ennyire ezt a sztorit. 2022 novemberében publikáltam utoljára és nagyon szégyellem is magam miatta hiszen már 2023 júliusa van.

Fogadjátok azért sok szeretettel mégha nem is sikerült valami izgalmasra! Igyekszem a következő részt nem ennyire elhúzni. Pofozzatok fel a telefonon keresztül ha sikerül!😅😅😅❤️

...

Amióta a barátaim és Minho hazaért nem telt el oly sok idő. Az első két napban igyekeztem mindenkire időt szánni, de azt sem akartam, hogy Minho háttérbe szoruljon.

Újra átölelni, megcsókolni és vele aludni egy álom volt. Nem tudtam elhinni, hogy tényleg visszatértek Szöulba. Szörnyen hiányoztak nekem és kedvem sem volt semmihez amíg nem voltak velem. Hívhattak bárhová én akkor sem mentem. Most pedig végre újra velem vannak.

Jelenleg a plázában vásárolgatunk Jeonginnal, Seungminnal és Felixszel. Talán nem is lehetek ennél boldogabb.

-Szerintem inkább az első ing a jobb! Ez nem te vagy!- mondtam Seungminra nézve aki egy csomó inget felpróbált már.

A többiek is egyetértettek velem majd végül közösen kiválasztottunk 4 darab inget ami illik a stílusához és rendkívül jól áll rajta.

Utunk ezután a cipőkhöz vezettek hiszen Felix kedvenc cipője tönkrement és szeretett volna egy ugyanolyat magának. Természetesen a választék hatalmas volt így ott is el kellett tölteni egy csomó időt. Persze nem bántam hiszen én is imádom a cipőket, de nem szerettem volna túlköltekezni magamat.

Minél több időt vagyok egy boltban annál több dolog tetszik meg és ami megtetszik azt meg kell vennem még akkor is ha rámegy a gatyám. Soo Mi igyekezett erről a rossz szokásról leszoktatni, de sajnos nem járt sikerrel.

-Szerintem most már mehetünk haza!- mondta Jeongin miután sikeresen távoztunk a kasszától.

-Szerintem is!- néztem a kezeinkbe lévő papírtáskákra.

Természetesen nem úsztuk meg a futást a srácok rajongói elől. Kifulladva, de épen érkeztünk a kocsimhoz amibe bedobáltuk a megvásárolt dolgokat és azonnal indultunk is.

-Ez közel volt!- törölte meg homlokát a legfiatalabb.

-Valóban!- értett vele egyett Felix majd a feszültség oldása érdekében zenét indított.

Egészen a lakásunkig üvöltve énekeltünk és szomorúan vettük tudomásul, hogy elég hamar hazaérkeztünk. A többiek az udvaron beszélgettek és sütkéreztek így beparkoltam a garázsba. A lakásba a kanapéra tettük a cuccainkat majd kimentünk a többiekhez.

Egy puszival üdvözöltem Minho hyungot aki elmosolyodott és szorosan magához ölelt. Még ő is nehezen fogja fel, hogy ismét együtt a banda.

-Remélem elköltöttétek a havi fizetéseteket!- forgatta meg szemeit Soo Mi mosolyogva.

-Hát majdnem, de mégsem!-ültem le mellé.

Éjszakába nyúlóan beszélgettünk kint majd közösen megnéztük, hogy mit vásároltunk a plázába.

-Minek neked még több cipő? Tele van vele a szekrényed!- mutatott a dobozokra Minho.

-Neked minek annyi parfüm? Már 1 hete ugyanazt használod.- néztem rá majd kinyújtottam a nyelvemet.

-Azt mondtad ez a kedvenc parfümöd amit használok.- tette karba kezeit miközben csúnyán nézett rám.

Arcomra azonnal mosoly ült ki majd jó szorosan megöleltem őt. Azt éreztem, hogy soha nem akarom őt elengedni. Ha régen azt mondják nekem, hogy szerelembe fogok esni egy modellbe aki dominálni fog felettem kiröhögtem volna. Minho segített nekem a változásba és szerencsére jó irányba haladok. Soo Mi még-büszkébb rám mint volt, én pedig boldogabb vagyok mint valaha. Végre kiegyensúlyozott életet élek és nem játszadozok az emberekkel.

-Mi az?- kérdezte Minho amikor már percek óta csak bámulom őt.

-Szeretlek Hyung!- mondtam mosolyogva majd ajkaira martam és elhatároztam, hogy addig csókolom őt ameddig elege nem lesz belőlem.

-Ne itt nyeljétek már le egymást! Éppen Felix körömlakkjait nézegetem.- akadt ki Hyunjin amin jót nevettem.

Egy utolsó puszit adtam hyungomnak majd a kanapéhoz mentem és én is elkezdtem nézegetni Felix gyűjteményének új szerzeményeit.

-És azt mind használni fogod vagy 1-2 év múlva kidobod?- kérdezte Chan hiszen tudtuk jól, hogy a fiú szereti figyelmen kívül hagyni az új szerzeményeket és a régi már bevált lakkokat használni.

-Nem, ezek most nagyon tetszenek nekem szóval holnap meg is csinálom a körmeimet!- mondta miközben beleült Changbin ölébe.

Mosolyogva figyeltem őket majd Minhora pillantottam aki éppen Soo Mival beszélget. Mivel nagyon benne voltak a beszélgetésbe így nem zavartam őket hanem kipróbáltam a lakkokat hiszen valóban gyönyörű színekben pompáztak.

Az idő telt én pedig egyre álmosabb lettem. Mivel Minho még mindig legjobb barátnőmmel társalgott így egyedül indultam meg a fürdőbe ahol elidőztem kicsit. Nagyon jól esett a forró víz és nem akartam kiszállni a kádból.

-Minho, jössz aludni?- mentem oda hyungomhoz amikor már sikeresen pizsamában voltam.

-Nem soká megyek baby!- mondta rám sem nézve majd újra barátnőmnek szentelte a figyelmét.

Lebiggyesztett ajkakkal indultam meg fel a szobába ahol az ágyba csak bedőltem. Egyáltalán nem zavart, hogy ilyen jól elbeszélget Soo Mival hiszen jó társaság, de szerettem volna ha együtt fekszünk le és nem kell rá várakozni.

Kissé bántott, hogy rám sem nézett és rátett egy lapáttal az, hogy kezdtem túlgondolni a helyzetet.

-Haragszik rám?- kérdeztem magamtól miközben felültem.

Átgondoltam a napokat és nem tettem semmi rosszat ráadásul eddig minden rendben volt közöttünk így nem értettem. Nem akartam ennyire túlgondolni ezt hiszen csak beszélgetett és jól érezte magát.

-Ahj!- túrtam hajamba majd visszafeküdtem és a mackómat átölelve takaróztam be.

Több mint egy órán keresztül próbálkoztam az elalvással, de folyamatosan azon filóztam, hogy mit csinál Minho és miért nem jön már aludni velem.

-Azt mondta, hogy nem soká jön!- motyogtam mérgesen majd hallottam, hogy nyílik az ajtó.

Minho csak bebújt mellém majd átkarolva kezdett szuszogni.

Másnap reggel durcásan keltem fel és Minho sem volt már mellettem. Morcosan átöltöztem majd lementem a konyhába hiszen Soo Mi ilyenkor már javában a reggelit készíti.

-Jó reggelt baba!- köszönt Minho, de én csak dühösen néztem rá. -Minden rendben?- kérdezte amikor leültem a helyemre.

-Találd ki!- válaszoltam majd rá se néztem.