Kényszer Házasság (Levi x OC)

Összezárva

Már minimum húsz perce a fürdőben lehettem. Nem akartam vissza menni. Őszintén egy kicsit megijesztett. Ahogy teljes eréjéből lenyomott és idegesen lihegett. Aztán az a félelem az arcán... Mit álmodhatot? Ki az a Petra? Talán a barátnője? Bár nem hiszem. Ki az aki bele szeretne a legridegebb emberbe ezen a földön?

- Oi! Mi...Héj! Ne! Oké! Nyugodj már le te idióta! Szóval....Kérsz levest? A négyszemű hozta - kopogott Levi az ajtón. 

Pár értelmetlen pislogás után feláltam és az ajtóhoz sétáltam. Egy halk nyelés után kinyitottam. Levi unott és rideg tekintetével találtam szembe magam.

- Helló! Látom már jobban vagytok! - kiáltott fel Levi mögül Hange.

- Aha. Az orrom már teljesen kitisztult - mosolyogtam a nőre miközben figyelmen kívül hagyva a melletem állót leültem kanapéra.

- Sasha csinálta. Remélem izleni fog. Na! Jobbulást! Én mentem is! - mondta már az ajtóban aztán ki is ment rajta.

A szobára kínos csend telpedett. Én halkan elkezdtem enni a meleg gyógyító levest. Sasha kitett magáért. Éreztem ahogy a kanapé lesüpped melltem és hallotam, hogy ő is elkezd kanalazni. Csak a kanalak csörömpölését és a nyelésék hangját lehetett  hallani.

Kezdett idegesíteni ez a kínos csend, de nem akartam hozzá szolni. Mit mondhatnék? Neki kéne bocsánatot kérnie, bár nagyon kétlem, hogy fog. Ahoz túl nagy a " én vagyok az érzelem mentes, kigyúrt, helyes, nagy herceg" álarca.

- Bocs, hogy leordítottam a fejd - szólalt meg hirtelen .

- Mi? - csak ennyit tudtam mondani miközben hatalmas szemekkel néztem őt miközben egyenesen előre nézett. 

- Nem fogom megismételni - pillantott rám a szeme sarkából. 

- Én is sajnálom. Az az anyás beszólással egy kicsit túl lőttem a célon - hajtottam le a fejem. 

Újra csend telepedett közénk. Mondjuk legalább egy kicsit rendeztük a nézeteinket. még mindig nem hiszem el, hogy bocsánatot kért. A láz ennyire megkavarta volna a fejét? 

- Nem nézünk valami filmet? - szólaltam meg hirtelen amikor befejeztem a levesem. 

Levi egy kicsit döbbent arcal nézett rám aztán felkapta a távirányítót és megnyomta rajta a Netflix gombot. 

- Démonok között? - kérdezte miközben lapozgatott a filmek között. 

- Horrort akarsz nézni? - néztem rá kicsit ilyetten. 

- Hmm. Igaz. Azt nem szabad gyerekek közelébe nézni - lapozgatott tovább. Hogy mit mondott? 

Dühömben kikaptam a kezéből a kis eszközt és elindítottam a Démonök közöttöt. Aztán meg fogtam és lecsaptam az asztalra a szerkentyűt és a karjaim a mellem alatt kersztbe téve hátradőltem. Hallottam, hogy Levi egy nagyon nagyon halkat kuncog. 

Ezt a nagy, keménynek való mutatkozást úgy húsz perc után nagyon megbántam. Mi a francomat szeretnek az emberek ezen? Miért jó az, hogy mindjárt magam alá pisilek? Mert baszki, mégy egy semmiből mozduló  tárgyat vagy még egy szellemet meglátok én eskü sírva fakadok! 

Amint ezt kijelentettem magamban a film talán legnagyobb jumpscaer ugrott be aminek hatására egy sikoltás mellett akaratlanul is Levi mellé ugrottam. 

- Tch - mondta és átkarolta a vállam. Kicsit elpirulva, döbbenten nézem fel rá. 

- Ne nézz így. Csak kezdett zavarni, hogy itt ugrálsz és kiáltozol. Szóval remélem így végre lenyugszol már - mondta végig a filmet figyelve, de megesküdtem volna, hogy egy kis halvány pír van az arcán. Sajnos tévé nem világította meg eléggé, hogy jól lássam és kint már félhomály volt így a nap sem volt segítőtárs. 

Az arcom a mellkasának döntöttem. Éreztem a frissítő citrom illatát és a lassú, egyenletes szívverését miközben a karja melege át járta az egész testem. Annyira nyugtató és kellemes volt ez az egész helyzet, hogy a szemhéjjaim elkezdtek nehezedni. Még a sikolyok is amik a filmben halladszóttak egyre távolibbnak tűntek és engem körül vett a nyugodt sötétség Levi illatával és melegségével. 

Nem tudom mennyi ideje aludhattam amikor arra ébredtem meg, hogy Levi menyasszony pózban felkap aztán pár lépés után finoman letesz az ágyra. Azt hittem végzett, de ekkor megéreztem, hogy selymes ujjaival pár arcomba lógó tincset arrébb simított miközben éreztem a leheletét a homlokomon. Az arcom valószínűleg rák vörös lett amit remélem a sötét miatt nem látott. Pontosabban remélem, hogy sötét volt mert a szemeim nem mert kinyitni.

Egyébként mi a fene lelte ezt az feltételezhetőleg  élőszövet a fémvázont? Délelőtt leüvöltötte a fejem, aztán meg átölel film nézés közben, majd pedig betesz az ágyba és elkezdi a homlokomat simogatni. A tegnapi medencébe borulás elrontotta volna a merevlemezét?

A  gondolat menetemet az zavarta meg, hogy Levi abbahagyta a hajam birizgálását és éreztem, hogy az ágy másik vége lesüpped. Nem mertem megmozdulni mert féltem, hogy akkor rájön, hogy ébren vagyok. Így a hátamon feküdve mozdulatlanul ringattam magam nagy nehezen újra álomba. 

A következő nap sokkal nyugisabban telt. Nem volt köztünk olyan feszült néma csend, de mondjuk beszélni így se beszéltünk sokat. Tulajdonképpen csak annyit, hogy Levi kérdőre vont, hogy: miért indítottam el ha nem bírom a horrort? Amit lerendeztünk egy pármondatos szócsatával. Mindkettőnk már szinte teljesen egészséges volt amit Hangi is beigazolt és mondta, hogy holnap kutya bajunk se lesz. 

- Látom már meggyógyult a gerle pár! - jött be egyszer csak a szobába Kenny.  

- Kopogni luxus úgy látom - morgott Levi fel sem nézve a telefonjából.

- Jaj! Ne zsörtölődj már! Fontos híreket hoztam! 

- Hallgatunk - mosolyogtam rá. 

- Holnap este bált rendezünk! 

- Mi van? - nézett már Levi is nagybáttyára.

- Levi! Ismered a hagyományt! Az esküvő elött kell egy bál, hogy a nép láthassa az ifjú párt! 

- És mi a faszomért nem szóltál? 

- Szóltam volna, de a dokinő nem engedett be hozzátok. De lényeg a lényeg a Buli hatkor kezdődik. Addig is jó turbékolást! - intett és sarkon fordulva ki is ment. 

Remek. Kényelmetlen ruhában vigyoroghatok egy hangulat ingadozásos robottal....