[MHA Fanfic] Van még benned fény 𝘼𝙙𝙤𝙥𝙩𝙖𝙡𝙫𝙖

VIII. - Egy régi arc

Hogy bírja Eraser? Ha jól számoltam vagy 40 embernél tartok, de ős sem lehet messze, mégse fáradt. Lehet ez az miatt van, hogy nem bírtam jól aludni. Aszaltszilva egyre dühösebb lett, miközben harcoltunk. Láttam, ahogyan Eraser-t megrohamozza.

-Eraser vigyázz! -Ordítottam neki.

Késő. A könyökét megfogta mind az 5 ujjával, és elkezdett elporhadni. Odarohantam segíteni neki. Eléggé rosszul nézett ki.

-Oh Reaper van egy kis meglepi számodra. -Mondta.

Ekkor a portálból, kilépett egy ember, akit soha nem akartam látni. Az apám. Apám egyből felismert, jól tudta hogy én vagyok a Reaper. Én csak nagy szemekkel figyeltem ahogyan az a szörnyeteg kilépett.

-Rég nem láttuk egymást Izuku. -Mondta ördögi vigyorral.

-NE SZÓLÍTS ÍGY! -Kiabáltam neki.

-Oh tényleg, akkor fiam. -Nevetett.

Neki rontottam, hogy minél hamarabb végezhessek ezzel a mocsokkal. Mielőtt sikerült volna egy vágást ejtenem rá. Gyomron rúgott, olyan erősen hogy egy sziklába repültem bele. Köhögtem hisz minden levegőt kirúgott belőlem, mihez erőhöz juthattam volna, a nyakamnál fogva felemelt és fojtogatni kezdett. Csak az ördögi vigyorát láttam, mást nem. Éreztem ahogyan a lábamnál melegséget érzek.  Egyre jobban elnyelt a sötétség. Hallottam hangokat, de mindegyik olyan volt mintha vízalattiak lennének. Egy nagy robbanást hallottam, és láttam ahogyan apám elszállt.

Végre bírtam kapni levegőt. Köhögtem jó sokáig, és próbáltam venni levegőt. Miközben köhögtem enyhe vas ízt éreztem a számban. Vér. Ahogyan több levegőhöz jutottam, annál jobban láttam, éreztem, hallottam. A lábam iszonyatosan égett, és fájt, nem is bírtam rendesen mozgatni.

-Reap.....jól...vagy? -Kérdezte egy hang.

Mikor oldalra néztem láttam, ahogy Uraraka aggódóan nézett rám. Próbáltam megszólalni de nem sikerült. Így csak bólintottam egyet. Uraraka segített talpra állítani, ekkor láttam, mit tett apám. Mint kiskoromban, akkor is megégette a lábamat. Rengeteg mindent láttam már, ami pár perccel ezelőtt nem úgy volt. Eraser mozdulatlanul feküdt véresen, Bakugo lefogta Kurogiri-t, All Might azzal a madár cuccal harcolt, Aszaltszilva valamit magyarázott a társadalomról, és apám a földön volt. Mennyi ideig fojtogatott?

Apám lassan felállt, és elővett egy kapcsolót. Jól ismertem azt a kapcsolót. Megnyomott egy gombot, és egyből elkezdett rázni az áram, olyannyira hogy fel is üvöltöttem.

Uraraka, és a félhajú apámra támadt, miközben én a földön szenvedtem. Mikor elmúlt az elektromosság, már nem bírtam tovább nyitva tartani a szememet. Egy dolgot hallottam.

-PLUS ULTRA!!!