Stella Farlan vagyok, egy tizenhárom éves árva lány aki lassan két éve pazarolja az idejét egy kegyetlen árvaházban. Amióta itt vagyok megmagyarázhatatlan furcsa dolgok történnek Velem amit senki nem akar nekem elhinni. Ez most se történt máshogyan.. lassan három napja tengetem az időt az épület dohos pincéjében, ahova általában azokat zárják akik valami rosszat követnek el, pedig én csak megvédtem magam. Talán ha Anya még élne.. magyarázatot kapnék azokra amik velem történnek, hiszen én csak egy átlagos lány vagyok akivel nem normális dolgok fordulnak elő.
Amint teljesen letelt a hetvenkét óra hallottam a kulcsok zörgését és az ajtó nyikorgását. A beáradó fény hirtelen égette a szemem, de pár pislogás után sikerült megszoknom.-Mostmár kijöhetsz.- szólalt meg a lépcső tetején álló Izobel aki az egyik nevelő az árvaházban. Leporolva magam álltam fel a nedves padlóról és indultam meg a felvezető út felé
-Remélem, megtanultad a leckét.- mondta undorral a hangjában mire aprót bólintottam -Nem bánthatod a társaidat.- tette hozzá miközben elővette a kis dobozt a zsebéből amit átnyújtott felém. Kisebb mosollyal az arcomon vettem ki a kezei közül a tárgyat ami itt ott összevolt varrva
-Köszönöm.- öleltem magamhoz a négyzet alakú dobozt és sietősen a szobám felé vettem az irányt, hogy eldughassam olyan helyre ahol senki nem talál rá.
YOU ARE READING
Váratlan Múlt
FanfictionStella Farlan egy 11 éves kislány aki édesanyján kívül senkit nem ismer a családjából, ezáltal egy hatalmas üresség követi a mindennapjait. Élete egyik legmeghatározóbb jelenete az volt amikor egy esős napon az iskolából hazafele a szeme láttára ölt...