Váratlan Múlt

16. Rész

Stella szemszöge:

-Mindenhol nézted?- kérdeztem idegesen -Mi van ha az a nő bántani fogja??

-Bízzunk benne, hogy nem fogja..- ölelt meg hirtelen -Megfogjuk találni hidd el..

-Remélem..- motyogtam a mellkasára miközben még szorosabban öleltem vissza

Nadin szemszöge:

Amint Megumi szólt, hogy találkozni szeretne azonnal el is indultam, de Geto megint az utamban állt

-Mit akarsz?- kérdeztem mérgesen mire a férfi karba tett kezekkel neki dőlt a falnak

-Te mit csinálsz.. megörültél, hogy azt a sámánt pátyolgatod? Nem emlékszel a tervre?

-Megfogom ölni Stella-t ne aggódj..- forgattam meg a szemeim mire Geto a karomnál fogva magához rántott

-Már nem ölheted meg.. vagyis addig nem amíg Sukuna nem mondja.

-Nekem Ő nem parancsol..- sziszegtem mérgesen miközben éreztem, hogy lángolni kezd a testem

-Nadin..- engedett el hirtelen majd hátrálni kezdett -Sukuna azt akarja, hogy mind a két lánya mellette legyen miközben leigázza a sámánokat. Ha Stella nem áll mellé megölheted, de azt verd ki a fejedből, hogy Sukuna engedni fogja, hogy az a Fushiguro gyerek itt csámpázzon.

-Tudom mit csinálok Te idióta...- ordítottam rá válaszként miközben az amúgy is vörös szemeim izzani kezdtek -Állj el az utamból..- sziszegtem dühösen mire Geto hatalmasat sóhajtva odébb állt. Gyilkos tekintettel kerültem ki ezt a barmot és indultam meg a megbeszélt helyre ahol Megumi már várt

-Ne haragudj, hogy késtem. De mi történt?- kérdeztem kíváncsian

-Muszáj volt eljönnöm. Nem bírom nézni ahogyan mindenki Stella-t rajongja körbe miközben nagyon jól tudom, hogy mit tett Veled.

-De Megumi.. -kezdtem bele de közbe szólt

-Haza megyek úgy döntöttem. Ha szeretnél gyere Velem.- nézett rám hatalmas szemekkel. Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy nem kellene, de aztán rájöttem, hogy ez nem is lenne rossz ötlet. Többet megtudnék az iskoláról miközben távol vagyok Geto-éktól

-Legyen.- mosolyodtam el mire a fiú megszüntette a köztünk lévő távolságot és az ajkaimra tapadt

Stella szemszöge:

Így hogy Megumi-ról semmi hír ráadásul azt se tudom mit fog vele tenni az a lány.. egyszerűen nem értem, hogy miért történik ez..

-Stell..- szólított meg Satoru miközben megjelent a szobámban -Jobban vagy?

-Nem tudom.- rántottam meg a vállam -Annyira gyorsan történnek a dolgok és nem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz.

-Megumi miatt aggódsz?- kérdezte kisebb szomorúsággal a hangjában mire megráztam a fejem

-Az bánt, hogy miattam kerül bajba. - sóhajtottam fel miközben neki dőltem az ablakkeretnek -Kár volt anno idejönnöm..

-Ne mondj ilyet..- komolyodott meg ahogyan megéreztem a kezét a vállamon -Ne gondold magad ez miatt rossznak..

-Nem kell Satoru ezeket mondanod azért, hogy jobban érezzem magam...- fordultam felé hirtelen, de Ő abban a pillanatban a kezét a számra tette. Erre a tettére a szemeim hatalmasra tárultak, de amint úgy érezte hallgatni fogok, lassan elvette a tenyerét az ajkaimról majd az arcomra simított

-Nem azért mondom, mert megakarlak nyugtatni vagy valami hasonló. Szimplán csak azt akarom, hogy jobban érezd magad.- mondta a szemeimbe nézve aminek hála vörösebb lettem mint egy paradicsom. -Stella én..- kezdett bele, de meggondolva magát inkább elengedte az arcom és hátat fordított -Tudod nem könnyű ez Nekem se..- rántott vállat miközben zsebre dugta a kezeit - Ahogyan aggódsz Megumi miatt az engem valamiért.. idegesít..-nyögte ki a végét mire hirtelen megfordult és újra rám nézett -Lesz ami lesz!- mondta határozottan majd a következő pillanatban a nyakamra tette a kezeit és magához rántva az ajkaimra tapadt. A meglepettségtől nem tudtam azonnal, hogy mit tegyek, de amint elöntötte a testem a forróság, hozzá simulva karoltam át a nálam magasabb férfit és csókoltam vissza.