Már megint Te?

385 15 0
                                    

Eljött a reggel mikoris indulnom kell a Roxfortba. Őszinte leszek veletek:egyáltalán nem tudtam mi hogy müködik és egyszerűen elképzélni nem tudtam hogy mégis hogy lehet 9 és háromnegyedik vágány!
                           
Így hát vakon belevágtam az egész kalandba gondolván hogy majd valakit csak találok aki segíteni fog. Reggel ilyen 8 óra lehetett amikor felkeltem gyorsan összekészitettem a bőrömdöm majd felvettem a ruhámat amit tegnap kiválasztottam->

 Reggel ilyen 8 óra lehetett amikor felkeltem gyorsan összekészitettem a bőrömdöm majd felvettem a ruhámat amit tegnap kiválasztottam->

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Bementem a fürdőbe majd kifésültem barna hosszú hajamat ami hullámokban omlott a hátamra.
(valahogy így kéne elképzelni ->)

Feltettem egykis szempilla spirált hozzá egy halvány szájfényt majd kész is lettem

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Feltettem egykis szempilla spirált hozzá egy halvány szájfényt majd kész is lettem. Gyorsan megreggeliztem és anyáék már vittek is ki a King's Cross pályaudvarra. Elbucsuztak tőlem majd mentek a dolgukra én meg elindultam megkeresni azt a bizonyos vágányt. Hát nem jártam sok sikerrel ugyanis körbe-körbe bojongtam de sehol nem találtam 9 és háromnegyedik vágányt!
  Így történt hogy most itt állok totál egyedül és tanácstalanul úgy hogy 10 perc múlva indul a vonat...
Mégegyszer körbeméztem hátha látok valami furcsát vagy szokatlan, tugyátok amolyan "varázslatos" dolgot. Ahogy nézelődtem meghallottam ahogy egy kisebb család hangosan vitatkozik hogy kimennyen át előbb a falon, erre természetesen fel figyeltem és a hang irányába néztem. Egy nagy családot pillantottam meg akiknek mind vörös hajuk volt. Elindultam hát feléjük és meglepődve néztem ahogy az egyik idősebb vörös hajú srác nekifut a falnak majd éltünik. Röktön leesett hogy mi is a trükk és hogy hogyan juthatok el uticélomhoz. Megvártam amíg az összes vörös átér majd én is nekiindultam. Mikor átértem a szám is tátva maratt. Valami elképeztően csodás volt ez a hely,  nézelődtem és gondolkoztam hogyha már ez ilyen gyünyörű akkor milyen lehet maga a Roxfort? Majd gondolat menetemből az szakított ki hogy neki mentem valakinek. Nagy sajnálatomra ugyanaz a fiú volt mint az abszolúton.

-Jaj neharagudj nem akartam! ~montam mire a szőke megfordult és először dühösen, majd meglepetten végül pedig gúnyosan nézett le rám.
-Hát már megint nem nézel a lábad elé? Vagy netán követsz? ~ kérdezte a szőke mire engem rettentő méreg öntött el.
-Már megint Te? Nemhiszem el hogy hogy lehet valaki ekkora bunkó. Bocsánatot kértem de te itt flegmázol mintha lennél is akárki. De tudod az utóbbit én is kérdezhetném tőled Mr. Tökély.  ~szerint nem erre a válaszra számított ugyanis felvont szemöldökkel és mogorva arcal bámult.
-Anyád nem tanított meg beszélni te piszkos kis sárvérű!? ~szürte a fiú a fogai közt
-Ooh és ezt még te kérdezed tőlem? Mondhatom te aztán egy kész úri ember vagy!
-Örülj neki hogy aranyvérű neveltetésben volt részem mert különben már darabokra átkoztalak volna!
-O jaj most félnem kéne? ~nevettem el magam keserűen. - de ha ennyire tudni akarod őfelsége akkor képzeld én is aranyvérű neveltetést kaptam ugyanis nem vagyok sárvérű
-Hát pedig pont közéjük illesz!
-Na jó kivagy te hogy csak így flegmázol és bunkozol másokkal? Haa?
-Ha ennyire tudni akarod drágám akkor ime: ~megköszörülte a torkát majd fojtatta -Draco Malfoy a Mardekár szőke hercege... ~monta büszkén mire én próbáltam vissza tartani a belőlem kitőrő nevetést
-Már meg bocsáss de mi?? Szőke herceg?  ~már nem bírtam tartani magam ezért halkan felnevettem
-Jól hallottad! ~húzta ki magát de amint megszólaltam az önbizalom és a büszkeség ami körülvette köddé vált
-Nem inkább Szőke Görény? ~vontam fel a szemöldököm majd megengettem felé egy féloldalas gúnyos mosojt ~a szemie szikrát szórták a dühtől de ettől csak még jobb lett a kedvem
-Ha mégegyszer így mersz velem beszélni kivágom a nyelved világos? ~ szűrte a fogai közt de én még mindig nem tudtam komolyan venni
-Mint a nap őfelsége ~nevettem most már hangosan mire ő inkább odébbált és felszállt a vonatra. Ránéztem az órámra ami 10:58-at mutatott így inkább követtem a példáját mielőtt még itt hagy a vonat.
Felszálltam majd kerestem egy üres kabint , nagy szerencsémre találtam is egyet lepakoltam majd leültem és bámultam ki az ablakon. Néztem a gyönyörű tájat és vártam hogy végre láthassam a híres nevezetes Roxfort falait!

Sziasztok! Ez lenne a 2. rész. Nem tudom hogy hány emberhez jut el ez a történet vagy hogy hányotoknak lesz kedve beleolvasni de kérlek titeket hogy írjátok meg ha tetszik a történet bár eddig még nem nagyon derült ki semmi de értitek a lényeget 😂 valamint azt is írjátok meg ha nem tetszik és hogy min kéne javítanom mire kéne odafigyeljek. Végül pedig bocsánat a helyesírási hibákért! 😅❤️

                       

Mikor az életembe lépett ŐМесто, где живут истории. Откройте их для себя