Mikor az életembe lépett Ő

Felkészültél?

Fogalmam sincs mennyi idő telhetett el a Potterékkel való vita óta de mikor fel ébredtem nagyon furcsán éreztem magam. A fejem hasogatott ráadásul nem is az én szobámban ébredtem ami eléggé meglepetés szerűen ért. Feltűnés nélkül körbe forgattam a szemem a szobában hogy realizáljam hol is vagyok. Mikor rájöttem meggyugodtam nem is kicsit ugyanis rájöttem hogy ahol épp pihenek az Draco szobája nem pedig holmi idegené. Mongyuk fogalmam sincs hogy kerültem ide ere a részre nem emlékszem, csak a vitára de ara nagyon is. Keveset kapott az a 3 patkány szóval ez nem marad annyiban. Miközben nagyban zakatolt az agyam úgy döntöttem megfordulok és kényelembe helyezem magam a másik oldalamon de neki ütköztem egy mellkasnak. Pontosabban Draco mellkasának. Felnéztem rá álmos és fáradtkás szemekkel majd lassan az arcomhoz nyúlt és eltűrt egy haj tincset a szememből.

-Hát fel ébredtél csipke rózsika?  ~kérdezte rekettes hangon amiből ara tudtam következtetni hogy egy picit öt is elnyomta mellettem az álom
-Hogy kerültem ide? ~kérdeztem egyből ami számomra a lényeg
-Hát nem emlékszel?
-Nem! Csak ara hogy veszekedtünk Potterékkel az idióta hazudozásaik miatt ~miután ezt kimondtam egyből beugrott. A hang a fejemben, a szédülés, a kínzó fej fájás amit éreztem. Az apám volt az... Voldemort!
-Jézusom.
-Mi az most meg mi bajod?
-Draco emlékszem
-Mi? Mire? Mi történt az este Mel?
-Apám volt az...
-M-mi? Ez biztos?
-Igen Draco megismerem, plusz kinek lenne másnak ekkora ereje hogy a fejembe másszon. Nem, másnak lehetetlen. Neki kivéve
-Na jó de mondott valamit vagy csak kutakodott?
-Suttogott
-És értetted amit mondott? ~Dracon látszott hogy előre fél a választól. Ő közel sem akarta ezt. Lehet hogy egy bunko arrogáns dög mindenkivel de mások nem látják benne azt amit én
-Csak egy kérdés. Csupán ennyi hangzott el
-Mi féle kérdés? Mond már Melody ne húzd az agyam
-Először a nevemet suttogta majd annyit kérdezett hogy felkészültem-e
-Ez tudod mit jelent ugye?
-Igen, itt az idő

Nemtudom mi volt velem de cseppet sem éreztem magam kellemetlenül pedig olyan közel voltam Dracohoz hogy szinte éreztem a lehelletét. Sosem hagytam hogy ilyen közel kerüljön hozzám egy srác is. De nemtudom, olyan különös érzés kapott el. Jól éreztem magam a közelében. Már szinte ott voltam hogy átölelem. Éreztem hogy nem esne rosszul egy ölelés de vissza fogtam magam. Nem gyengülhetek el. Most nem! Így tehát mozdulatnal maradtam és néztem a gyönyörűen csillogó szürkés kék szemeit. Egyszerűen nem tudom felfogni hogy lehet a szeme ennyire szép. Észre is vette hogy kissé elvesztem a tekintetében amivel persze cukkolni is kezdett.

-Na mivan hercegnő csak nem tetszik a szemem? Csak ki ne kapard itt a végén jó? Nekem még kéne ha nem probléma ő feleségének. ~ezt a lehető leggyúnyosabban mondta majd miután befejezte kitört belőle a röhögés
-Haha nagyon vicces vagy mondhatom. És ha már itt tartunk gondolkodtam rajta hogy ki kéne szedni, nekem nagyobb szükségem van rá mint neked.
-Azt eddig is tudtam hogy vak vagy, nem vitatom ezzel a gyönyörű szempárral többre mennél de sajnálatosan nem adhatom oda.
-Ó Malfoy hogy fulladnál meg ~mondtam kis durcisan majd megfordultam mire nevetve átkarolt és magához húzott amin eléggé meglepődtem
-Jaaj őfelsége bevágta a durcit? O ne most mi lesz nem fog hozzám szólni ~miközben ezt mondta folyamatosan a hasam simogatta keresve a csikis részt. Pehkemre meg is találta. Ravasz mosolyra húzta száját majd csikizni kezdett én meg ordítottam hogy fejezze végre be de hát eredménytelenül
-Draco neee! Elég! Létszi hadj már! Aaahj nem bírom! ~Szinte fulladoztam a röhögéstöl amit észre is vett így végre abba hagyta
-Na végre köszönöm ~mondtam szem forgatva
-Nehogy azt hidd hogy azért hagytam abba mert mondtad. Egyszerűen csak nem akartam hogy megfulladj ugyanis már a szélén álltál
-Hú kedves
-Tudom. De amúgymeg a te hibád
-Mi?? Az hogy csak úgy random csikizni kezdesz és majdnem megfulladok?
-Pontosan
-Te beteg vagy ~hitetlenkedtem ugyanis nem tudtam elképzélni hogy mégis hogy lehet ennyire egy fasz
-Senki nem engedte meg hogy el fordulj tőlem. Tehát a te hibád. Engedély nélkül cselekedtél. Meggondolatlanság!
-Te hülye vagy
-Naa hogy beszélsz a száddal? Kérsz meg egy adagot?
-Nem kösz kihagyom!
-Ooh hát pedig ingyen van
-Azt egyből gondoltam. Te Draco!
-Hm?
-Nem kéne szólni Pitonnak?
-Hát nemtudom. Végülis elmondhatod az csak jó ha tud róla
-Jolvan ~még mindig ugyanúgy feküdtünk én a jobb oldalamon míg Draco mögöttem szintén a jobb oldalán. Már majdnem lehunytam a szemem mikor megéreztem Draco kezét a derekamon. Most nem csikizni próbált vagy hülyéskedni. Finoman érintett meg és gyengéden magához húzott. Meglepődtem mivel ilyet még sosem csinált. De nem hazudok kellemes volt, de azért szóvá tettem ne legyen olyan mintha természetes lenne ez az egész
-Draco, mit csinálsz?
-Én? Semmit! Mért talán kéne? ~rá se kellett néznem hogy tudjam szája pimasz mosolyra húzódott
-Te is tudod hogy nem így értettem ~nevettem el magam gyengéden
-Tudom de jó húzni az agyad
-Egyből gondoltam. De a kérdésemre nem válaszoltál
-Aahj most komolyan meg kell magyarázni? ~hisztizett aranyosan amin felnevettem
-Jaj te kis hisztis
-Én? Ugyan már jó vicc
-Úgy érzem magam mint valami plüss maci ahogy szorongatsz ~nevettem de nem éreztem magam kínosan
-Érezd is te vagy az én elő plüss macim. De a kérdésedre válaszolva egyszerűen csak jól esik ölelni valakit, és örülök hogy az a valaki te vagy
-Nem fogok hazudni egy ölelés rám is rám fért már egy jó ideje
-Szólhadtál volna, téged szívesen ölelgetlek!
-Ere valahogy rájöttem
-Nem is tudom mégis hogyan ~ezt olyan hitetlenkedve mondta hogy mindkettőnkből kitört a nevetés.

Csak feküdtünk és szorosan ölelt miközben megállás nélkül nevettünk. Furcsa volt de nagyon jól éreztem magam. Kellemes érzés volt ahogy Draco karjai a derekamra fonottak és ahogy a teste hozzám simult. Már sötét volt kint és az idő kB 9 óra felé járhatott. A vacsorát lekéstük de cseppet sem bántuk. Az éjszakát Draconál töltöttem ugyanis elég szépen bealudtam ahogy simogatta az oldalam. Kellemes érzés volt de tudtam ebből nem csinálhatunk rendszert. Ha lesz egy gyenge pontom könnyebb lesz támadni és nem pont most kéne felolvasztani a jég szívemet. Kemény idők jönnek és tudom hogy vagy én ölök vagy ők ölnek. Ere fel kell készüljek ahogy szegény Draconak is. Tudom neki sokkal nehezebb lesz. A Fiú akinek nem volt választása. Hát igen. Mondhatni nekem sem volt de én nem is sóvárgok választási lehetőség után. Az apám mellett a helyem a sötét oldalon. Imádok rossz lenni és rosszat csinálni, nem is kérdéses ez a dolog. Viszont Draco, ő más! Ő olyan jó és tudom hogy ha választhatna nem ezt az utat választaná. De sajnos mindenki tudja hogy nincs választása!

Sziasztok itt a kövi remélem tetszik!🥰