Mikor az életembe lépett Ő

Első találkozás

KB 10 óra lehetett mikor fel ébredtem. Szombat volt ezért nem volt ma tanítás, pihenhettünk. Draco keze ugyanúgy az oldalamra volt szorítva és nem engedett el még alvás közben sem. Óvatosan felé fordultam hogy megnézzem ébren van-e. Azt gondoltam hogy biztosan fent van már egy ideje de nagy meglepetésemre még aludt. Úgy gondoltam hogy óvatosan kiszállok mellőle mert nagyon éhes vagyok és le akartam menni a nagyterembe hátha van valami kaja, de nem jártam sikerrel ugyanis a mocorgásomra egyből fel ébredt.

-Hova hova hercegnő? ~kérdezte reggeli rekettes hangján ami meg kell hagyni aranyos volt
-Éhes vagyok. Gondoltam kimegyek kajálni de mellőled kisurrani se lehet
-Nem bizony, mit gondoltál ilyen könnyen megszabadulsz tőlem?
-Aahj akkor gyere le velem mer tényleg nagyon éhes vagyok
-Haspók
-Kikérem magamnak nem vagyok az

Ere már nem mondott semmit. Ki kelt mellőlem majd be ment a fürdőbe felöltözni, én meg addig át mentem a saját szobámba hogy ne a tegnapi ruha legyen rajtam, plusz be zsúfoltam egy gyors zuhanyt is. Fogalmam sincs mivan velem mostanában de ha Draco közelében vagyok minden olyan más. De a jó értelemben. Nyugodtabb vagyok és kellemesen érzem magam vele. Viszont most muszály a fontosabb dolgokra koncentrálnom. Nem hagyhatom hogy Draco elterelje a figyelmem. Kemény idők jönnek és vigyázni akarok ugyanúgy rá is ahogy magamra. De az csak akkor fog sikerülni ha nem terelődik el folyton a figyelmem. Ma még Pitonnal is beszélnem kéne a tegnap történtekről ugyanis még azóta sem szóltam neki. Itt az ideje. Kiszakitva magam gondolataimból kiszaladtam a szobából egyenesen Draco szobája felé mivel készen is lettem. Mikor benyitottam elég kellemetlen meglepetés ért. Astoria volt a szobában. Draco próbálta kitenni a picsáját de hát mit mondhatnék kész kullancs az a lány. Na de nem baj amugyis rég volt már részem vele egy jó kis veszekedésben. Most pótolni tudom. Megálltam az ajtóban, rossz kislányosan neki dőltem keresztbe tettem a lábam és miután meg volt a megfelelő pozíció megszólaltam.

-Hú Draco nem montad hogy lesz potyautasunk is. ~montam a lehető legnagyobb gúnnyal amit csak elő tudtam kaparni
-Mert nem is lesz! Greengrass épp indulni akart igaz? ~kérdezte Draco eréjesen de az a kurva nem vette a lapot
-Nem Draco rosszul látod! De ez a ribanc mégis mit keres itt? Mit akar ő tőled? Fhuj zavard el most azonnal! ~nyihogta undorítóan mintha itt se lennék
-Ha nem tűnt volna fel itt vagyok
-Aahj még beszél is csitisd már el
-Na jó ebből elég ~ellöktem magam az ajtó fél fától aminek eddig támaszkodtam és elkeztem sétálni az idióta kis kurva felé. Kezem magam előtt tartottam ugyanis lusta voltam elő venni pálcám hogy azzal varázsoljak, így hát úgy döntöttem fel fedem a kis titkom és megmutatom hogy ijet is tudok. Talán vissza vesz a szájából. Hátrálva a torkához kapott és fulladozni kezdett míg én még mindig magabiztosan sétáltam felé. Mikor a falnak ütközött és már nem volt hova mennie megálltam előtte és letettem a kezem.
-Na jol figyelj te utolsó könnyű vérű kis szuka. Nem a játszó pajtásod vagy valamelyik kis csicskád de nem is a barátnőd vagyok hogy így beszélj velem. Azt ajánlom vigyázz a szádra mert legközelebb meg is öllek. Remélem világos voltam. És most takarodj! ~nem kellett neki többször mondanom, amint elálltam előle fény sebességgel futott ki a szobából. Megfordultam majd győzedelmes mosollyal az arcomon leültem a szőke ágyára miközben kérdő pillantásokat vetett rám.
-Ez meg mi a jó édes Isten volt? ~nézett rám komoly tekintettel
-Semmi! Mi lett volna? Csak megmutattam annak a dögnek hogy velem nem fog úgy beszélni mint egy kutyával ~montam tök természetesen mintha semmi különös nem történt volna
-Melody ne játszd már a hülyét a kezeddel varázsoltál!
-Jaa hogy ara gondolsz
-Nem bazdmeg ara hogy mért bántottad, szerinted mi a jó kurva életre gondolnák!? ~kezdett egyre feszültebb lenni de most pont nem kellene kiabálnia, ha valaki meghallja nagy bajban leszek
-Jolvan na higgadj már le
-Nem fogok amíg el nem mondod
-Draco ne ordíts már az Isten szerelmére még valaki meghallja! ~keltem fel az ágyról én is már kicsit idegesen mire vissza vett
-Jó bocs nem kiabálok de akkor is tudni akarom mi volt ez
-Aahj semmi különös ez csak egy addottság
-Semmi különös? Ez neked nem különös? És mégis mikor kezdődött?
-El hinnéd ha azt mondanám hogy ma fedeztem fel? ~kérdeztem aranyosan amin Draco végre elmosolyodott
-Mel ne csináld már
-Jólvan na. KB 10 évesen jöttem rá hogy ijet is tudok. Szerinted hogy máshogy sikerült felgyujtanom az egész sulit?
-Jézusom. De ezt nem kell külön megtanulni?
-De dehát megoldottam egyedül is
-Hú kész túlélő vagy
-Azért ez nem annyira nagy szám
-Neked lehet hogy nem de nekem az
-Jolvan mindegy gyere mennyünk enni aztán keressük meg Pitont