Másnap kicsit korábban keltem ugyanis elhatároztam hogy küldök a szüleimnek egy levelet hogy haza mennyek-e a szünetben. Miután ez megvolt kényelmesen elkészülődtem és előkapartam a táskám a szekrényből majd bele pakoltam a mai tankönyveket. Mit ne mondjak elég szar az órarendem. Első 2 óra bájitaltan amivel még nem is lenne bajom, szeretem Piton professzort. Na de hogy a 3. és 4. órám jóslástan, na ezzel már van problémám! Utálom, azt se értem minek vettem fel. Jövőre fix lerakom.
Készülődtem nagyban tovább majd gondolatmenetemből az szakított ki hogy valaki kopogtatott az ajtómon. Fel álltam majd kinyitottam. Kellemes meglepetés volt ugyanis az én drága 2 legjobb barátnőm állt az ajtóban.-Szia Mel bejöhetünk?
-Jaj ne viccelj már Daphne ez mégis mien kérdés. Meg jóhogy bejöhettek! ~mondtam majd behúztam őket az ajtón és szoros ölelésbe fogtam a 2 lányt. Csuktam volna be az ajtót de valaki oda tette a lábát jelezve hogy ne csapjam rá. Meg sem lepődtem mikor Dracoval találtam szemben magam.
-Oo úgy tűnik jókor jöttem. Én is kapok ölelést?
-Bocs de épp elfogyott
-Szomorúan hallom Parker
-Na mond mit akarsz
-Semmi különöset csak gondoltam mennyünk le együtt ~mondta a szokásos kis Malfoyos mosolyával
-Ahaa, akkor várj kérlek pár percet! A lányokkal megbeszélni valónk van.
-Jaj ne csináljátok már nem ér rá az asztalnál megejteni a reggeli pletykát?
~kérdezte morcosan mire mind a hárman nevetni kezdtünk
-Ez most fontos Malfoy szóval ha annyira meg akarod várni a kis hercegnődet légy türelmes ~szólt Pansi amire Draco csak fintorgott egyett és hagyta hogy becsukjam az ajtót.
-Na szóval lányok miről van szó? Tűkön ülök had halljam!
-Ó Mel ne örülj annyira
-Csajok kezdetek megijeszteni mivan?
-Szóval az van hogy Potterék.... ~kezdte Pansi úgy mint a lassított felvétel
-Igen? Potterék? Mivan velük mongyátok már!
-Hé Mel nyugi ne húzd fel magad
-De fel húzom magam Daphne nyögjétek már ki mivan!
-Joo de ígérd meg nem rendezel jelenetet!
-Attól függ
-Daphne szerintem jobb ha behívjuk Malfoyt
-Az Isten szerelmére mongyátok már!!
-Jojo mingyárt. ~miután ezt Pansi kimonta kikukucskált az ajtón és be hívta Dracot aki értetlenül nézett ránk
-Mivan? Most hirtelen bejöhetek? ~ere csak Daphne elég furán hozzám igazította Dracot mintha azt akarná hogy mozdulni se tudjak
-Jolvan na most már mondom
-Örülnék neki
-Potterék olyanokat pletykálnak az egész iskolában hogy tegnap beszéltél Lucius Malfoyal és az volt a téma hogy bevesznek halálfalónak...
-HOGY MIVAN???
-Hé nyugi ne kapd fel így a vizet
-Ne kapjam fel? Megyek és kinyirom
-Malfoy te jössz! ~majd a mondat után Draco rendesen magához szorított hogy nyugodjak le és így ne menjek sehova mielőtt megint gyújtogatás lesz a vége
-Engedj már el!
-Így biztos hogy nem, nyugodj le és utána együtt oda megyünk!
-Sosem hittem volna hogy ezt mondom de Malfoynak igaza van
-Egyetértek Daphne-valEltelt pár perc mire Draco végre elengedett. Megprobáltam meggyőzni őket hogy megnyugottam majd elindultunk le. Természetesen a nyugottságtól messze álltam de kénytelen voltam tűrtőztetni magam ha ki akartam jutni a szobából. Éppen azon gondolkodtam hogy melyik átokkal kínozzam meg Pottert és a kis csapatát mikor is a szemem elé kerültek. Amikor megláttam őket éreztem hogy szét vet a harag és muszály valakin kitöltenem. Féltem hogy előjőn a bennem lévő szörny és véletlen felgyujtom ezt az iskolát is de próbáltam vissza fogott lenni. Hát mit ne mondjak nem igazán sikerült.
Olyan gyorsan kezdtem sétálni hogy Draco alig tartotta velem a lépést a 2 lányról meg ne is beszéljünk. Szegények szószerint futottak utánunk.-Hé Potter állj csak meg ~meg is állt és mikor megfordult egy elégedett vigyor terült el az arcán. Hát nem sokáig lesz ott mert mingyárt letörlöm
-Nocsak Parker hát a füledbe jutott a hír? Fáj az igazság vagy mi zavar ennyire?
-Szépen mondtam Potter hogy velem ne játszadozz. Megtetted? Oké jolvan, semmi baj! De számolj a következményekkel!
-Ugyan mit tudnál csinálni Parker? Minket is kirugatsz? ~nevetett Weasly azzal az undorító vigyorával
-De kinyilt a szád Weasly patkány. Már csak a kis sárvérű van vissza, kíváncsi vagyok te mit fogsz elsütni Granger. ~kelt Draco a védelmemre de nem kellett volna elintézem én őket egyedül is
-Kíváncsian várom mégis honnan vettétek ezt a baromságot amit össze vissza pletykáltok mindenkinek aki szembe jön
-Ugyanmár hisz te is tudod hogy nem baromság. Mond mégis mért hazudsz? ~hogy lehet valakinek ilyen öntelt képe? Kurvára fel baszta az agyamat és nem bírtam már magammal. Olyat tettem amit lehet nem kellett volna ugyanis nagyon kikapok érte de megtettem. Orba vertem a drága kis kedvenc Szent Pottert. De még nem is akárhogy. Úgy elkezdett vérezni mintha vizet engednék a csapból. Persze a drága kis Granger egyből elé ugrott és védte a barátját ahogy Weasly is. Potter elterült a földön én meg csak néztem felhúzott szemöldökkel ahogy hatyúk halálát játszik. Megtöröltem a véres kezem majd hátrébb léptem. Ahogy hátra fordultam Draco elegédetten mosolygott a 2 lány viszont kétségbeesetten nézte a fetrengő Pottert
-Érthető mostmár hogy velem ne baszakodjatok? Vagy netán kérsz még Potter? Granger? Weasly? Szóljatok adok szívesen
-Mégis kinek képzeled te magad?
-Ezt én is kérdezhetném tőletek
-Melody elég lesz gyere menjünk
-Halgass a kis patkányodra és menjetek
-Te nekem nem parancsolsz Granger
-Melody elég lesz nem vagy jól ~Draconak igaza volt. Tényleg nem voltam jól. Éreztem hogy a bennem lévő harag keveredik a nagy erővel és nem tudom már kontrolálni. Éreztem hogy a lábam földbe gyökerezett, csak arra tudtam gondolni hogy vissza adjam nekik de a duplájában.Kezdtem nagyon furán érezni magam. Mintha szédülnék és nem állnék teljesen stabilan a lábamon. Majd egyszercsak meghallottam egy hangot a fejemben suttogva beszélni. Kellett pár másodperc hogy beazonosítsam ki is mászott a fejembe, majd mikor sikerült egy kisebb sokk ért. Voldemort volt az....
VOCÊ ESTÁ LENDO
Mikor az életembe lépett Ő
Fanfic-Nem gondolja hogy tanulnia kéne némi tiszteletet Parker? -Maga meg nem gondolja hogy percek alatt kirúgathatom? -Tehát még nem vetett a kutyák elé. -Nem, de neaggódjon megvan az ára! ******* -Nem szeretnél felöltözni? -Miért, talán nem tetszik? -Ne...